Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3876 "Törvény más bírósági szint kialakítását, továbbá az ügyek meghatározó csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti." Emögött a rövid megfogalmazás mög ött egy, Magyarországon korábban ismert jogintézmény, a négyfokú bírósági szervezeti rendszer kialakításának törvényi lehetősége is rejlik. A múlt században, 1869ben Pesten és Marosvásárhelyen állítottak fel ítélőtáblát, majd 1891ben további kilenc vidék i városban, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár városokban. A felsorolásból is kitűnik, hogy a mai Magyarország területét figyelembe véve több mint húsz évig csak Budapesten volt kúria és ez is el tudta látni a fe ladatát. E szervezeti megoldás akkor beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért is érdemes talán újragondolni e problémakört. Az igazságszolgáltatás egyre sürgetőbb reformjával kapcsolatos elképzelések során, már a '80as évek végén felmerült a jelenlegi háromszintű bírósági szervezet, a helyi, megyei és a Legfelsőbb Bíróság négyszintűvé tétele oly módon, hogy a megyei bíróságok és a legfelső bíróság közé, több megyére kiterjedő illetékességgel ítélőtáblákat, vagy más megfogalmazással, felső bíróságokat ke llene alakítani. Az akkori vitának kézzelfogható eredménye végül nem lett. Évekkel később az Alkotmánybíróság, a 9/1992. január 30i határozatával a törvényességi óvás jogi intézményét alkotmányellenesnek minősítette, és a törvényességi óvás emelésére vona tkozó szabályokat részben azonnal, részben pedig 1992. december 31i hatállyal hatályon kívül helyezte. E hatályon kívül helyező intézkedést követően a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium egybehangzóan fogalmazta meg a fölülvizsgálati eljárás lehetséges elveit és ezzel párhuzamosan a háromszintű bírósági fórumrendszer négyszintűvé alakításának a szükségességét. A két nagy eljárási törvény 1992. évi módosításakor a felülvizsgálati eljárás kialakításra került, de a bírósági szervezetrendszer ala kítása, átalakítása elmaradt. A törvényjavaslat előterjesztője szerint is várható volt a Legfelsőbb Bíróság munkaterhének jelentős növekedése, amely be is következett, de ennek kompenzálására csak azt tartotta fontosnak, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak a megy ei, a fővárosi bíróságok által első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálásával kapcsolatos másodfokú hatásköre jelentősen csökkenjen. A jelenlegi bírósági struktúra mellett ez csak a helyi bíróságok hatáskörének jelentős kiterjes ztésével történhetett. A fenti törvénymódosítás következményeként, az elmúlt évek tapasztalatai és statisztikai adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy egyrészt a helyi bíróságok leterheltsége rendkívüli módon megnövekedett és az ügyek elintézése egyre hosszabb időt vesz igénybe, másrészt a törvényességi óvás helyébe lépő felülvizsgálati eljárás mint rendkívüli jogorvoslati mód nem bizonyult elegendő változtatásnak, csak átmeneti megoldásként fogadható el. (11.10) A polgári eljárá sban a jogszabálysértések nagyon széles körben, a ténykérdésekre kiterjedően is felülvizsgálhatók, míg a büntetőeljárásban a felülvizsgálat lehetősége nagyon szűk körű, és itt már garanciális kérdéseket is érinthet a probléma. Talán ennek is következmények ént, a kormány 1994ben, a büntetőeljárási törvény koncepciójának kialakításakor már kétfokú, rendes jogorvoslati rendszer kialakítását tartotta szükségesnek a 2002/1994es kormányhatározattal. A célszerűségi és garanciális szempontok figyelembevétele mell ett ez a négyszintű bírósági szervezet kialakítását teszi szükségessé mind a büntető, mind pedig a polgári ügyszakban úgy, hogy a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közé több megyére kiterjedő illetékességgel olyan új bírósági fórumot kell felállítan i, amely a megyei, fővárosi bíróságok által első fokon hozott határozatok ellen hozott fellebbezéseket bírálná el. Ez technikailag megvalósítható úgy is, hogy első lépésként Budapesten létesülne egy ilyen tábla vagy felsőbb bíróság, jelentős részben akár a Legfelsőbb Bíróság bíráinak egy részéből, majd pedig később, esetleg vidéken is célszerű lehet több ilyen fórumot kialakítani.
