Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
3860 keletkez zenek, hanem egy sodrás álljon elő, amely visziviszi a hallgatót, viszi a diákot, viszi az oktatót, viszi, kérem, a kultúra tudományos politikusait abba az irányba, ahol kialakul - nem egy merev rendszer , egy flexibilis rendszer, de amelyiknek van tarta lmi, szerkezeti, koncepcionális irányultsága. Amelyik minden részletében sugározza, hogy van valami összetartó. (9.50) Én nem látom ezt, s annál inkább hiányolom, mert - nem mindig szerencsés okokból , a körülményeink olyanok, hogy most kell megkezdeni. N em egyszerűen az európai mozzanatokra, hanem belsőkre is utalok. Itt van, kérem szépen, egy olyan helyzet, amiben sajnálatosan egyre csökkenő évfolyamokkal találkozunk. Itt van olyan helyzet, amiben egyesek már elérkezettnek látják az időt, vagy rákényszer ülnek, hogy iskolákat bezárjanak, hogy osztályokat megszüntessenek, hogy a pedagógusok tízezreinek kell gondokkal küzdeni, hogy mikor kerülnek elbocsátásra. Ugyanakkor van egy veszedelmes nyomás az ifjúságra, amelyik a - hál' istennek - feltárult határaink on át a nem kedvező befolyást jelentheti, hogy sodródjanak olyan irányokba, amelyet, azt hiszem, nem tartunk kívánatosnak. Vajon akkor nem azt kellene tennünk a jó szülő gondosságával, és a jó törvényhozók felelősségével, hogy nemcsak 16 évig erősítjük meg úgyahogy - különösen egy vizsga, egy kisérettségi beiktatásával, az alapműveltségi vizsga bevezetésével , valami módon a képzésüket, hanem igenis vállaljuk, jól átgondolva, jól ütemezve a fokozatos bevezetését a 18. életévig a tankötelezettség kiterjesz tésének. Mennyit elköltünk amiatt, mert a 16 és 18 évek közöttiekről nem tudunk megfelelően gondoskodni, sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem a jövőkép kialakítása szempontjából. Vajon, ha ezeket a forrásokat összefolyatnánk (Rávert egyet az asztalra.) , h a lenne annyi bátorság, hogy nekivágjunk egy ilyen feladatnak, gondosan mérlegelve, akkor nem többre jutnánke, mint ezzel a toldozófoldozó módszerrel? Nem azért, mert a '93as törvényt a maximumnak érezzük. Nem érezzük a maximumnak, ráfér sok helyen javí tás. Javítás igen, de belekapkodás nem. Mert ha most - ami itt középpontban áll mint új elem - az alapműveltségi vizsgát hozzuk be mint új kritériumot és központi kérdést, hát az nem lesz akadálya majd a 18 évre való kiterjesztésnek? Vagy lesz 16 éves korb an egy kisérettségi, 18 éves korban másik? Hát hol van ez? Kérem szépen, tuttifrutti. (Derültség az MSZP soraiban.) Ez, ami van. Nagyon sok mindenki megtalálja benne a kedves csemegéjét, de ez nem táplálék az ifjúságnak, legfeljebb a Pál utcai fiúk diákab rakja, amit a sarki török mért annak idején. Másra van szükség. És nincs módom most tovább beszélni, köszönöm a türelmet, még egy mondat következik. De én úgy gondolom, roppant a felelősségünk, mert az, aki pedagógus, akkor jó pedagógus, ha önmagánál jobba t nevel. Egy nemzedék akkor állja meg a jövő próbáját, ha jobb nemzedékeknek vet alapot. És az állam akkor funkcionál jól, hogyha megteremti ehhez a feltételeket. Köszönöm. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megkérdezem Horn Gábor képviselő urat, hogy milyen címen kér szót. (Zaj a független képviselők soraiból.) HORN GÁBOR (SZDSZ) : Reagálni szeretnék. Erre módunk van, tudomásom szerint. Megtanultam, elnök úr, a Házszabályt, és úgy tudom, hogy a vezérszónoki rendszer végére lehetőség van arra - illetve nem, kívülről nem tanultam meg a Házszabályt, visszavonom - de úgy tudom, hogy erre lehetőség van. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Nem a végére van lehetőség, hanem mint frakcióvezetőhelyettesnek van lehetősége két percre.
