Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABAD GYÖRGY, az MDNP
3858 fontos, és ez nem szűnik meg abban a pillanatban, hogy a 18. életévét betöltötte a gyerek. Ennek természetes folyománya, hogy az iskolaszék alapítás a és kötelezettsége megszűnik ebben a közoktatási törvényben. Nagyon sajnálatos - hiszen ma már egyre több helyen megalakultak az iskolaszékek - az a törekvés, hogy hogyan lehet felbontani a közoktatási törvény módosításával egy kialakuló nagyon demokratik us intézményrendszert. A törvénymódosítás számos esetben furcsa demokráciaképet tartalmaz. Nem tartalmazza és nem írja elő azokat a kötelezettségeket, amelyek a '93as törvényben a nyilvánosságot jelentették, azt, hogy köznevelési tanács hozza nyilvánosság ra jelentését, hogy azok a vizsgálatok, amelyek bármelyik iskolában vagy közoktatási intézményben szerepeltek, azok nyilvánosságra kerüljenek, tehát ha úgy gondolom, hogyha demokratikusan gondolkodunk, akkor a "mutyiban" készült vizsgálatok nagyon nehezen fogadhatók el. Az egy természetes folyománya az eddigi közoktatási kormányzatnak, hogy az eddigiek során szabadon választott köznevelési tanácsnak egy részét már a miniszter úr saját maga kívánja kinevezni, hiszen nem bízik nyilvánvalóan a közoktatási szer vezetekben, a felsőoktatási szervezetekben és a Tudományos Akadémiában. Elnézést kérek, végső soron úgy gondolom, hogy lényeges pontokat sikerült felvázolni, képviselőtársaim az egyes területeket részletesen ki fogják bontani, és természetesnek tartjuk, ho gy a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvénymódosítást, a vele megjelenő közoktatási képet nem tudja támogatni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabad György képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Néppárt képviselő csoportja vezérszónokának. DR. SZABAD GYÖRGY , az MDNP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, valamennyien tisztában vagyunk azzal, amit a Magyar Demokrata Néppárt felkiáltójelesen hangsúlyoz, hogy a közoktatási törvény az egyik legfontosabb, amivel ebben a ciklusban a Magyar Országgyűlésnek módja van foglalkozni. Egyetértek ebben is az ellenzéki felszólalókkal, a bizottsági véleményekkel, de abban is, hogy az előterjesztés olyan időpontban történt - három évvel a korábbi tö rvény elfogadása után , olyan átfogó igénnyel - más kérdés, hogy az átfogás képességével is , ami még hangsúlyosabbá teszi azt a kötelezettségünket - nem formálisat, hanem tartalmit , ami ilyen körülmények között a kormány előterjesztéssel való foglalko zásunkat meghatározza. Legyen szabad felhívni miniszter úr és a jelenlévők figyelmét arra, hogy valóban egy sor - ellenzéki felszólalók által hangsúlyozott - olyan kérdés van, amit - a vezérszónokok számára is - szánalmasan kurta időben, még egy regiszterária formájában sem lehet előénekelni. (9.40) Én ezek közül csak hadd említsem fel azt a következetlenséget, ami az iskolaszerkezet problémáiban jelentkezik. Hadd említsem fel azt, hogy bizonyos kérdések teljes elhanyagolására, más kérdések több mint vitat ható megfogalmazására került sor. Itt gondolok, a felemlítettek közül - és ezért ezeket nem fogom részletesen, viszonylag részletesen sem érinteni - mind a napközi foglalkozás elhanyagolására, ennek társadalmi vetületével ellentétes módon, mind az iskolai csoportalakítás létszámemelő előírására, mind a pedagógiai terhelésre, a pedagógusok terhelésének problémájára, mind a pedagógusok alkalmaztatásának, az iskola infrastrukturális problémáinak a megoldatlanságára és így tovább sok olyan vonatkozásra, amely e gyébként is orvoslásra kellene hogy találjon, de ha már egy átfogó törvényelőterjesztésre kerül sor, akkor lehetetlen, hogy olyan módon kerüljön tárgyalásra, mint ahogy ez az előterjesztésben van, vagy olyan módon maradjon érintetlen, mint amit tapasztaln unk kell. Én tulajdonképpen egyetlen kérdéssel szeretnék behatóbban foglalkozni és ennek a vonzásával a problémákra (sic!) .
