Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, az FKGP
3844 Különösen a kistelepülések iskolá it hozza a módosítás lehetetlen helyzetbe. Itt csak az oktatási színvonal rovására lehet megoldani a kérdést. Az új normatívához kapcsolódóan, a kötelező óraszám meghatározása azt jelenti, hogy az új rendszer jelentős mértékű pedagóguselbocsátással jár. Ho gy az élet azért ne legyen olyan könnyű, a törvényjavaslathoz csatolt kormányhatározattervezet még tovább bonyolítja úgy a közoktatási intézmények, mint az önkormányzatok helyzetét. Már korábban is számos problémát okozott, hogy a költségveté s, illetve a tanév kezdete és vége eltér egymástól. A költségvetés a támogatást az adott évre határozza meg, a fenntartó önkormányzat is erre az évre készíti a költségvetését, ha aztán az év szeptemberében kiderül, hogy az új tanévben a vártnál, illetve a tervezettnél kevesebb a gyerek az indítandó osztályokban, a különbséget vissza kell fizetni az államkasszának. Igen ám, de az iskolák fenntartási költségei az utóbbi években, a rohamos infláció következtében nem csökkentek, hanem évről évre jelentősen nőtt ek. A visszafizetési kötelezettség a fenntartót érzékenyen érintette, hiszen módosítania kellett a költségvetését. Ilyen módon a visszafizetés sok helyen, különösen a kistelepüléseken nehézségekkel járt. Ezzel a módszerrel - bár a takarékosság szempontjai elvileg érthetők , az önkormányzatoknál tökéletesen tervezhetetlenné teszik a közoktatási ráfordításokat, a negyedéves változásokat ugyanis végképp nem lehet előre felbecsülni, az önkormányzatoknak viszont nincsenek olyan anyagi tartalékai, amelyből megfe lelő puffert képezhetnének. A törvényjavaslatban foglalt módosítások tartalmával és kihatásaival témakörönként is bőségesen lehetne foglalkozni, de az alapos áttekintéshez rendelkezésre álló idő rövidsége és a javaslat mérete erre nem ad módot. Az előzőekb en kiemelt téma is jól mutatja, hogy a módosítások megtervezése nem hatásvizsgálatok alapján történt, és összefüggéseiben sem tekintették át a kölcsönhatásokat. Az összefüggések vizsgálatának hiányára csak egy példát szeretnék említeni: a törvény - nagyon helyesen - rögzítette a állami, illetve önkormányzati intézmények világnézeti semlegességét, arra kötelezve őket, hogy ezen a területen az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítését biztosítsák. (8.30) A módosítás a 3. § (2) bekezdésében ezt még tová bb fokozza, amikor kimondja, idézem "az állami és helyi önkormányzati nevelésioktatási intézmény, nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása, vallási és világnézeti tanítások igazáról nem foglalhat állást. Vallási és vilá gnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia." Kétségtelen, ez a megfogalmazás egyértelműbb, mint az előző törvényi szakasz. Nem is volna semmilyen probléma, ha a 15. § (1) bekezdésében fel nem fedeznénk a pedagógus jogait. A 4. § (2) bekezdésében foglalt ak megtartásával, saját világnézete és értékrendje szerint végezhet nevelő, illetve a nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermekeket, a tanulókat. Teljesen egyértelmű, hogy itt összeegyeztethetetlen és megvalósíthatatlan követelményekről van szó. Ugyanis, vagy világnézetileg semlegesen, állásfoglalás nélkül folyik a tanítás, oktatás, amely nem kényszeríti a pedagógust arra, hogy saját nézeteit feladja, csak éppen nem adhat más hangot, vagy nem hangozt athatja saját nézeteit, de akkor az állásfoglalási kötelezettséget szegi meg. A két feltétel semmiképpen sem egyeztethető össze. Arról nem is beszélve, hogy a jogszabály alkotója a pedagógus példamutatását figyelemre sem méltatja. Kíváncsi lennék a jogalko tó álláspontjára abban az esetben, ha azt tapasztalná, hogy a módosítás alapján valamilyen szélsőséges ideológia, vagy értékrend szerint végzik a nevelő vagy oktatómunkát. Egyébként sem egészen világos az iskolai semlegesség hangoztatása akkor, amikor a tö rvényjavaslat módosítja az eredeti törvény 39. § (4) bekezdését, és a továbbiakban lehetővé teszi párthoz kötődő társadalmi szervezetek iskolai működését, amelyet a korábbi törvény tiltott. A közoktatási törvény hatályba lépése, jóformán csak két év telt e l, éppen ennyi idő kell ahhoz, hogy beépüljön a gyakorlatba. A törvény jelen módosítása ezt a folyamatot megtöri, és szinte teljes átrendeződést igényel. A jogszabályt kidolgozó minisztérium a felsőoktatás esetében nagyon
