Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP
3841 iskolaszerkezeti forma, és mozduljon el akár egy 6+6os, akár egy 10+2es iskolaszerkezeti formáció irányába. A nemzeti alaptanterv kibővítése, a 18 éves tankötelezettségi korhatár rögzítése lehetővé teszi, hogy ennél tágabb mozgástérben gondolkodjunk akkor, amikor az iskolaszerkezeti formációkról beszélünk . Lehetővé teszi a tankötelezettségi korhatár felemelése, hogy középtávon maga az oktatás rendszere forrja ki az új tartalmi elemeknek leginkább megfelelő iskolaszerkezeti formációt és ebben lehetőséget látunk arra, hogy hosszú távon, az általunk fontosnak tartott 12 osztályos iskolaszerkezeti formáció jelenjék meg. A másik kérdés, amiről szólni szeretnék, a finanszírozás kérdése. Döntő jelentőségűnek tartjuk azt, hogy egy új finanszírozási modell alapjait teremtse meg a közoktatási törvény átfogó módosítás a. Döntő kérdésnek tartjuk azt, hogy a jelenlegi fejkvótarendszerű finanszírozási modell fokozatosan egy feladatorientált, normatív finanszírozási modellé alakuljon át. Olyan modellé, amely azokat az oktatási intézményeket honorálja, azokat az oktatási in tézményeket támogatja jelentősebb eszközökkel, amelyek a törvényben rögzített ellátandó feladatokból nagyobb mértéket vállalnak. Probléma volt eddig a közoktatási törvénnyel, hiszen számtalan olyan ingyenes ellátandó feladatot rögzített, amelyhez a központ i költségvetés nem tudott forrásokat rendelni. Az előttünk álló időszakban alapvető kérdés az, mennyire tudjuk a feladatorientált, normatív támogatás rendszere irányába elmozdítani ezt a finanszírozást. Ebből a szempontból döntő kérdés az, hogy az előttünk álló időszakban tudunke forrásbővülést biztosítani az oktatási intézmények számára. Tudunke olyan újabb forrásokat megnyitni, amelyek lehetővé teszik az eddig nem támogatott, ingyenesen ellátandó feladatok pénzügyi finanszírozási alapjainak megteremtésé t is. Éppen ezért döntő kérdés számunkra az, hogy milyen finanszírozási garanciák fogalmazódnak meg a közoktatási törvény módosítása nyomán. A szocialista frakció oktatási munkacsoportja mindvégig azon az állásponton volt, hogy jó lenne elérni - az előttün k álló években , hogy a központi költségvetés az összoktatási kiadások 70%os mértékében szabályozza a következő évek oktatási támogatási rendszerét. (8.10) A törvényjavaslat módosítása eltér ettől a logikától, amely a tárca eredeti álláspontja volt. Úgy fogalmaz, hogy a két évvel ezelőtti összoktatási kiadások 75%át kell biztosítani a következő év költségvetésében, normatív támogatásra. Ha hűek akarunk maradni eredeti álláspontunkhoz, akkor azt a módosító javaslatot kell majd megfogalmaznunk és beterjesz tenünk, hogy a költségvetési év a két évvel ezelőtti összoktatási kiadások 80%os mértékében javasolja a finanszírozási garancia megállapítását. Döntő kérdés ez azért, ahogy mondtam, hogy újabb feladatokat lehessen központi költségvetésből, normatív módon finanszírozni. Döntőnek tartjuk ebből a szempontból azt, hogy a napköziotthonos tevékenység normatív támogatásban részesüljön, döntő kérdésnek tartjuk azt, hogy a kistelepülések segítséget kapjanak hátrányos helyzetük kompenzálása érdekében, és döntő kérdé snek tartjuk azt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek, nemcsak a fogyatékos tanulók, hanem beilleszkedési, magatartási zavarokkal küszködő tanulók is kiegészítő normatív támogatásban részesülhessenek. Örömmel láttuk az előterjesztésben azt a törekvését a t árcának, hogy új, központosított előirányzatokat kíván megnyitni bizonyos oktatási célú feladatok ellátására. Örömmel látjuk azt, hogy ilyen központosított előirányzat fog rendelkezésre állni a következő években a pedagógusok továbbképzésének támogatására. Hiszen - legyünk őszinték , a törvényjavaslat szokatlanul kemény feltételeket szab a pedagógusok számára akkor, amikor előírja a 10 év múlva esedékes diplomamegújító pedagógus szakvizsgát, és ezt követően előírja a hétévenkénti kötelező továbbképzés rend szerét. Ennek feltételeit meg kell teremteni. Támogatjuk azt is, hogy központosított előirányzat álljon rendelkezésre a pedagógiai, szakmai fejlesztő tevékenység számára, hiszen a nemzeti alaptanterv új feladatokat szab a minisztérium és a
