Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
3822 A különbség tehát 0,06 és mégis egy egész pontérték különbség jelenik meg a matematizálás (sic!) folyamán. Vegyünk egy másik példát! Nógrád 63,7 0 várható átlagos élettartammal szerepel és négyes pontértéket, súlyszámot kap. BácsKiskun 62,8%os adattal szerepel és ugyancsak négyes pontértéket kap. Tehát itt a várható átlagos élettartamban egy egész év a különbség, és mégis ugyanazt a súlyt rendeli hozzá a szerző. De hogyha tovább lapozunk, a következő tétel a sztenderdizált halálozási hányados vagy azt követi a 60 éven felüli lakosok aránya, ugyanilyen dilemmákat tudunk észrevenni a számok mögött. Nem akarom nagyon igénybe venni a türelmüket, de mé g két példát hadd említsek ezek közül. A szembeszökő ugyanis a különbség a felsőfokú iskolai végzettségűek arányánál. Itt a képlet szerzője a következő aránytalanságot követi el. Budapesten országos méretekben a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya , 19,1%. Ez kiugróan magas az összes többi megyéhez képest. Második helyen - szerintem nem sokan találnák ki, hogy éppen melyik megye szerepel második helyen - az adatok szerint Csongrád szerepel 19,4%kal. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a képletben Buda pest éppúgy egy pontértékű súlyszámot kap, mint ahogy Csongrád a maga majdnem 10%kal alacsonyabb értékéhez. És végül egy harmadik példa, a naponta ingázó, az összes aktív keresők százalékában kifejezett érték a következő - ahol hasonlóan beszédes aránytal anságokat lehet fölfedezni. Budapesten ismeretes, hogy rendkívül alacsony az ingázók száma, itt 2,9%a az aktívaknak ingázik. Budapest egyes pontértéket kap. Békés megye, amelyik ötödik a rangsorban, 18,9%os ingázási arányt produkál és ugyanazt az egyes p ontértéket kapja. Vagy fordítva: két megye között Borsod vagy Fejér megye, gyakorlatilag nem látszik különbség az ingázásban, 0,1% a különbség és mégis az egyik, Borsod három pontot kap, Fejér pedig négy pontot kap. Én azt gondolom, hogyha súlyértékek hozz árendelésével kapcsolatban ilyen dilemmák csak egy tényezőnél fordulnának elő, arra azt lehetne mondani, hogy eliminálódik, hiszen hogyha egy képlet nagyon sok mindent vesz figyelembe, akkor egy tényezőnek a jelentősége eltörpül. De az a probléma, hogy ez a típusú tévedés vagy tévesztés valamennyi tényezőt végig kíséri, mégpedig abból kifolyólag, hogy a szerző egyszerűen úgy döntött, hogy kvartiliseket határoz meg, és a kvartiliseknek rendel különböző pontértéket. (20.30) Vagyis nem volt arra figyelemmel, hogy ezekben a tényezőkben, a tényezők adataiban hol mutatkozik meg éles törésvonal. Hol van különbség különböző csoportba rendezhető megyék között, és aszerint rendelt volna hozzá a dologhoz súlyokat, hanem egyszerűen elnegyedelte a húsz egységet, és ahol kicsi volt a különbség, ott, ha határvonalra esett, akkor is egy egész súlyszámban fejeződött ki a képletben az a különbség, amit hozzárendelt a szerző. Én azt gondolom, hogy ha ennyire belenézünk a dolog tartalmába, hogy ez a bizonyos normatíva, ami végt ermékként előáll, hogyan is született, akkor okkal elbizonytalanodhatunk azzal kapcsolatban, hogy valóban a jó végeredmény van a kezünkben. Érdemes lenne akár még a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt is újragondolni, hogy ezek a matematikai formulát igé nylő megoldások hogyan vihetők közelebb egy olyan gyakorlathoz, amely inkább kifejezi a realitásokat, mint ahogyan ebben a képletben most sikerült. Köszönöm a figyelmet. (Taps jobbról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Kis Gyula képviselő úrnak, MDF. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen elnök úr. És köszönöm Béki Gabriella képviselőtársamnak ezt a matematikai statisztikai elemzést, amely ugye azt jelzi, hogy minél objektívebbnek igyekszik feltűnni egy akármilyen képlet, ann ál alkalmasabb arra, hogy szubjektív szempontokat rejtsen. Nos ez nem lenne meglepő, hogyha nem tudnánk, hogy egy olyan bonyolult rendszer, mint az egész ország egészségügye, hiszen maga az egyes ember is a létező legbonyolultabb rendszer, ennek összessége
