Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ):
39 Mindezeket figyelembe véve a többség támogatta a jogi személyek által alapítható szövetkezetek létrehozásának lehetőségét, mivel ez segítheti a vertikális integráció kiépítését, a gazdasági együttműködést, s így a komparatív előnyök kihasználását, főként a beszerzés, értékesítés, finanszírozás területén. Ellenzéki oldalról ugyanakkor elhangzott, hogy ez esetben elit szövetkezetek j öhetnek létre, melyek egy esetleges földtörvénymódosítással a bankokkal összefogva földet is vásárolhatnak. A fel nem osztható vagyon lehetőségének megteremtése többségi vélemény szerint javíthatja az integrációt segítő fejlesztéseket, illetve ezáltal is finanszírozhatóbbá válhatnak a gazdaságok, illetve szövetkezetek. A kisebbségi vélemény ebben azt a veszélyt látja, hogy a koordinátorok kapják a támogatást, majd ezek adnák a pénzt a másod, illetve harmadrendű szövetkezeteknek. A szövetkezetek részleges társasággá való átalakulási lehetőségének megítélésében tisztább volt a nézetkülönbség. E lehetőség a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodáshoz segítheti a gazdaságokat, ha úgy tetszik, a szövetkezet, illetve a gazdaság is működhet tovább a részleges átala kulás során. Több észrevétel, illetve javaslat hangzott el a törvénymódosítás tervezetével kapcsolatban. Így: A bizottság tagjai fontosnak tartották, hogy egyik módosító javaslat sem tartalmaz kötelező érvényű alkalmazást, illetve a szövetkezet alapszabály ának kötelező módosítását, így kiki saját érdeke alapján és saját belátása szerint dönthet. Többen jelezték, hogy az új, egységes szövetkezeti törvény megalkotását a jelenlegi módosítások ne hátráltassák. Ugyanakkor elhangzott olyan vélemény is, hogy a je lenleg folyamatban lévő társadalmi, gazdasági változások nagyobb módosító indítványokat igényeltek volna. Sajnálatosnak ítélték azt is, hogy a szándékhoz képest a szövetkezetek versenyképességét javító módosítások elmaradtak. Remények fogalmazódtak meg a t ekintetben is, hogy a szövetkezeti törvény napirenden lévő módosítása, illetve annak vitája nem áll meg a politikai frázisok ismételgetésénél, hanem a gondolkodást abban erősíti, hogy a szövetkezés, illetve a szövetkezetek miként válhatnak a társadalom, il letve a gazdaság mozgató rugójává. Végezetül tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a mezőgazdasági bizottság a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló T/1718. számú törvénymódosító javaslatot 13 igen szavazattal, 4 ellenében á ltalános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Ház! Írásban előre három képviselőtársunk jelzett felszólalási szándékot, először az ő felszólalá saikat hallgatjuk meg. Megadom a szót Solymosi József képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. Őt Gyimóthy Géza képviselő úr fogja követni. (17.50) DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagy on rövid törvényjavaslat van előttünk. Úgy gondolom, a késői időpont és a törvényjavaslat hossza sem engedi meg, hogy túlzottan hosszadalmasan foglalkozzam a magyarországi szövetkezeti mozgalom kialakulásának történetével, múltjával, jelenével. Pedig nagyo n nagy szükség lenne erre a visszatekintésre, hisz minden módosítást csak a történelmen keresztül lehet érzékelni, és ezek után lehet megfelelő következtetéseket levonni. Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége és az Agrárszövetség nevében csak nagyon r öviden és vázlatosan szeretnék visszautalni a múltra. Azt hiszem, mindnyájunk előtt ismeretes, hogy milyen események zajlottak le Magyarországon az ötvenes és a hatvanas években, amikor az a magyar paraszt, akinek soha életében eszébe nem jutott volna - le galábbis abban az időben, abban a környezetben , hogy szövetkezetbe tömörüljön, a különféle politikai ráhatások nyomán rövid időn belül azon vette észre magát, hogy az ország parasztságának
