Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról - Pancza István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mezőgazdasági tulajdonviszonyok Csongrád megyében" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
3745 Az első ilyen téma a tulajdonviszonyok rendezése. Csongrád megyében 1995. év folyamán a kárp ótlási terület egyes földalapjának árverése befejeződött. Megközelítően 118 ezer hektár árverés útján került magánkézbe. Ennek tulajdonba adása körülbelül 50%ban megtörtént. Az 1995. év második félévében megkezdődött a kárpótlás kettes földalapjainak árve rése, ez jelenleg is folyik. A 93 ezer darab részaránytulajdonból 28 ezer fejeződött be határozathozatallal az 1995. év végére, de ennek is csak mintegy 40%a került átvezetésre a földhivataloknál. A fenti adatokból megállapítható, hogy nagyon nagy lemara dások mutatkoznak a tulajdonbejegyzések területén. A földhivatalok lassan dolgozzák föl az adatokat, ezzel hátrányos helyzetet teremtve az új földtulajdonosoknak. Különösen lassú az előrehaladás a részaránytulajdonok rendezése területén. A földkiadó bizott ságok nehezen tudják rendezni a rájuk bízott feladatokat. Több helyen a megyében nem megfelelő a bizottságok ténykedése. Ebből adódik, hogy a 93 ezer jogosultnak még egyharmadát sem sikerült igényeiknek megfelelően rendezni. Ha tovább vizsgáljuk ezeket az adatokat, akkor megállapítható, hogy körülbelül 12 ezer részaránytulajdonos az, akinek a földtulajdona rendezésre került. Tehát 93 ezerből csak 12 ezer részaránytulajdon került megnyugtatóan rendezésre az 1995. év végéig. Ha így halad ez a tendencia, akko r körülbelül 78 év múlva kerülnek csak rendezésre ezek a földtulajdonviszonyok. Tisztelt Miniszter Úr! A fenti adatok csak Csongrád megyére vonatkoznak, de gondolom, hasonló adatok jelentkeznek az ország területein is. Úgy gondolom, szükséges volna ezen t ulajdonok rendezésének meggyorsítása. (14.50) Kérdezem ezért, tisztelt miniszter úr: mit szándékozik tenni a tárca, hogy Csongrád megyében és az ország más területein is a földtulajdonok rendezése mihamarább megtörténjen, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaság mielőbb talpra álljon? Várom szíves válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Lakos László földművelésügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. LAKOS LÁSZLÓ földmű velésügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon súlyos gond a földkiadások végrehajtása, valóban nagyon sokan és jogosan követelik ennek a folyamatnak a felgyorsítását. Mint ahogy ön is inte rpellációjában elmondta, a kárpótlási földalapok kijelölésében lényeges változás következett be. Az 1es földalap árverései gyakorlatilag befejeződtek, csak a bírósági peres ügyek vannak hátra. Ezek 85 százaléka kimérésre került, tehát a mérnöki munkáját e lvégeztük országosan, és több mint fele bejegyzésre is került. Egyébiránt önmagában a kimérés is azzal az eredménnyel jár, hogy birtokba adják a tulajdonosoknak. És én arra számítok, hogy ez a folyamat gyorsul, hiszen a földhivatalok leterheltsége az újabb kárpótlási igazolások miatt csökken. Teljesen más a helyzet a részaránytulajdon kiadásánál. A közös tulajdonban volt földeket a földkiadó bizottságok határozatai alapján kívánjuk és kívántuk az elmúlt években is a jogos tulajdonosaik birtokába adni. A föl dkiadó bizottságok gyakorlatilag a föld tulajdonosaiból választott olyan bizottságok, amelyek a tulajdonosok nevében, a tulajdonosok megbízásából végzik el ezt a munkát. Meggyőződésem, hogy egyedül ez a helyes módszer, ezt kellene megvalósítani minden volt nagyüzem területén, ezek az emberek rendelkeznek a szükséges helyismeretekkel, a termőterület minőségének ismeretével. Nagyon sajnálatos, hogy ez a munka sok helyen elmarad. Sajnos, azt kell mondanom, hogy az országos adatok még rosszabbak, mint amilyenek et ön Csongrád megyéről elmondott. Mi azt gondoljuk, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha a földtulajdonosok döntenének ennek a földnek a kiadásáról, és csak végső esetben, akkor, ha ezek a