Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
3671 nyerészkedett, itt a vizsgálat célja az alkotmánysértés megállapítása volt, és ez az ausztriai látogat ás esetében nem történt meg. Összefoglalva mi úgy látjuk, hogy ahogy az idő múlik, annál több alkotmánysértés derül ki. Immáron három alkotmánysértésről beszélünk nyíltan, amit önök is elismernek, és önmagában már egy ilyen alkotmánysértés is elegendő lenn e ahhoz, hogy ön elfogadja miniszterének a felmentését, hát még így a három együttvéve. Köszönöm a figyelmet. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Szabó Iván képviselő úrnak, az MDNP képviselőjének. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Elnök Úr! Ked ves Képviselőtársaim! Miniszterelnök Úr! Ebben az egész ügyben, ami itt elhangzott, két részre bontható az, amit ön a parlament és az ország nyilvánossága előtt elmondott, és azt hiszem, ezt a két ügyet nem lehet egymással összemosni. Az egyik az, hogy tör tént, és valójában történt egy olyan jellegű szolgálati mulasztás, amelyről egy belső vizsgálat eredményeképpen most, miniszterelnök úr előadásában végső soron két felelős terület nevezhető meg: az egyik a légifőcsoportfőnökség, amelyik hibát követett el, mert állítólag ugye nem kontrollálta, hogy vane ilyen engedély, a másik pedig az illetékes helyettes államtitkár, akit ugyan nem neveztek meg ebben a Házban, maradjon egyelőre személye homályban. Ez azonban egy technikai kérdés. Ez a felelősség kérdése e gy adminisztratív testületben, egy államigazgatási testületben bekövetkező hiba, de a parlament előtt nem a minisztériumnak az adminisztratív vezetése vagy bármilyen testülete a felelős, hanem a parlamentnek a kormány felelős, és nem az adminisztratív szem élyzet. (Taps.) Ezért a politikai felelősséget vitatjuk mi most, amikor arról beszélünk, hogy egy ilyen mulasztás megtörténte esetén mit kell vagy mit nem kell csinálnia egy miniszternek és miniszterelnöknek. Egyébként megmondom őszintén, az adminisztráció s probléma feltárása azután rögtön esedékes lett volna, hogy a miniszter úr megírta azt az ominózus levelét, hogy miután már kilőtték a rakétákat, sürgősen jöjjenek haza. Akkor ennek még talán nagyobb is lett volna a hatása, de legyen szebb ez azt mondani, nagyon rosszul hangzik ez az ország nyilvánossága előtt, hogy a politikai felelősség kérdésében a miniszter és a miniszterelnök az adminisztrációra akarja hárítani a felelősséget, elterelve a figyelmet a politikairól. Egy kicsit úgy tűnik ez, mint a rossz házasságban amikor a feleség megcsalja a férjet, kidobják a sezlont. Tehát itt sajnálatos módon, még morálisan sem követhető ez az eljárás, mert a parlament előtt befeketíteni azokat, akik ebben mulasztást követtek el és ezzel magunkról levenni a felelőss éget, elfogadhatatlan a mi számunkra. Elhangzott a miniszterelnöki nyilatkozatban, hogy senki nem kívánta most eltitkolni ezt a parlament előtt. Kérem, én is ott ültem a házbizottságban. Valóban elhangzott ott kérdés, hogy vane azok között a 21 pontban fe lsorolt hadgyakorlatok között olyan, amelyik netán már folyamatban van vagy megtörtént volna, és ott kaptunk egy olyan választ, hogy nincsen. Itt van ez a bizonyos 5. pont. Erről hallottuk azt, hogy ez olyan, mert fegyvertelenül mentek, ugye a sajtó tele v olt a múlt héten vele, hogy nem kell. Akkor miért tették bele? Ha meg benne van és kell, akkor miért mentek mégis ki a parlament engedélye nélkül? Egész egyszerűen a kormány magatartása teljesen követhetetlen ebben az ügyben, és való igaz az, hogy itt igen is eltitkolni kívánták, mert az lett volna a felvezetéshez a korrekt, hogy azt mondják, kérem, mire benyújtottuk ezt a javaslatot, ugyan két gyakorlat lezajlott, vagy éppen folyamatban van, elnézést kérünk az Országgyűléstől, de nem a vezérkari főnökökre é s helyettes államtitkárokra kenjük a dolgot. A harmadik dolog, amit szóvá kell tennem az az, hogy valójában itt érte valakit kár, vagy sem; a miniszterelnök úr azt mondta, hogy kár nem ért senkit, itt nem történt nyerészkedés. Mi az, hogy nem ért kár? Kér em szépen, csak olyan anyagi kár van, amikor százezer forintot valaki megcsap, az alkotmány megsértése az nem erkölcsi kára az egész országnak és társadalomnak? Teljesen igaza
