Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
3652 alkotmányozás nem kizárólag a parlam enti törvényhozás és ebből adódóan nem kizárólag csak a parlamenti pártok ügye. Mondhatnám ezt annál is inkább, vagy mondhatom annál is inkább, mivel az új alkotmány megalkotásáról és a kormányprogram a következőket mondja: "Az alkotmány megalkotására szél es körű szakmai és közéleti vita alapján kerüljön sor, felhasználva a hazai és a nemzetközi jogtudományt, a modern államfejlődés tapasztalatait. Az új alkotmány kidolgozásában a kormány a legszélesebb nemzetközi és nemzeti egyetértés kialakítására törekszi k, ezzel is meg kívánja erősíteni az alkotmány társadalmi elfogadottságát. Hát úgy gondolom, hogy ez nem nagyon megy. Néhány általános észrevételt engedjenek meg a jogokról szóló fejezethez, nagyon röviden, öt pontban összegezve ezeket. Egy: Véleményem sze rint az új alkotmány akkor számíthat társadalmi támogatottságra, tehát hangsúlyozom, nem parlamenti támogatottságról beszélek, ha megőrzi mindazokat az értékeket, amelyeket a jelenlegi alaptörvény tartalmaz. Elemi elvárás a mindenkori államhatalommal szemb en, hogy a már elért szociális és jóléti szolgáltatás színvonalát megőrizze, ez garantálja, de legalábbis tudatosan ne csorbítsa azokat. Második megállapításom: Szabályozási elvekből viszont egyértelműen kitűnik, hogy a gazdasági kulturális és szociális jo gok garanciáinak és általában az érdekérvényesítés lehetőségének szűkítésére törekszik. Nem támogatom ezért azt a tendenciát, amely az alapellátás területén olcsó államot akarván előállítani, tovább zsugorítaná az alapjogokat, és az állami és önkormányzati kötelezettségvállalás körét, de legalábbis megragadhatatlan tartalmú kötelezettségvállalás kerülne az alaptörvénybe. A harmadik ilyen megállapításom: Az állampolgári alapjogok korlátozása illetve a jogok felfüggeszthetősége más megközelítésben, e jogoktól való eltérés lehetősége bizonyos körülményekre tekintettel szükségessé válhat. Úgy vélem azonban, hogy a szabályozási elvekben, ezek körében jelzett tilalmakat fel nem függeszthető jogokat lényegesen bővebben kellene meghatározni, például szükségállapot k ihirdetése esetén nem lenne indokolt korlátozni vagy felfüggeszteni a gyermekek jogait, az örökléshez való jogot, a jogegyenlőséget, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség jogát. A negyedik ilyen megállapításom - és ezt külön szeretném kiemelni: A sztrájk és a munkahelyi, szakszervezeti szervezkedés jogát. Bizonyos feltételekkel még elfogadható, hogy meghatározott helyzetben a sztrájkjog felfüggesztésre kerülhet. A munkahelyi szakszervezeti szervezkedés jogának korlátozása vagy felfüggesztése ellen azonban én személy szerint tiltakozom, ezt a jogot a fel nem függeszthető csoportba tartozónak tekintem mindenképpen. Az emberi és állampolgári jogok szabályozására irányuló elveknél az első fejezetben figyelembe vett nemzetközi egyezmények között nincs ut alás, és erről ma már volt szó, az Európai Szociális Chartára. Ennek alapján nem ismerjük a szabályozási elvek készítőinek erre vonatkozó szándékát sem. Meggyőződésem, hogy az Európai Szociális Charta tartalmából számos kötelezettség hárul a Magyar Köztárs aságra is. Miért hiányolom ezt a nemzetközi dokumentumot? Erre vonatkozóan engedjenek meg az Európai Szociális Charta bevezetéséből néhány mondatot felolvasni. Amikor 1949ben megszületett a döntés az Európa Tanács létrehozására, a szervezett jövőbeni tagj ai határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy vállalkozásuk céljaként fogadják el az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok elismerését. Az Emberi Jogok Európai Konvenciója az Európa Tanácson belül elfogadott első olyan nemzetközi szerződé s volt, amelyik nemcsak az alapvető szabadságjogok és jogok védelmek biztosításának eszköze, hanem olyan törvénykezési mechanizmus, amely képes a jog figyelembevételének garantálására. Az Európai Szociális Charta a gazdasági és szociális jogok területén az emberi jogok konvenciójának párja 1961. október 18án írták alá Torinóban és '65. február 26án lépett hatályba öt
