Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3640 A má sodik megjegyzésem az emberi jogi fejezetnek az első mondatához kapcsolódik, ahol is azt mondja a szöveg, hogy széleskörűen kell szabályozni ezeket a jogokat az alkotmányban. Ez egyrészről helyes abban a tekintetben, hogy helyes szerintem, hogyha az alkotm ány széles körben felsorolja a szabályozandó jogokat, az viszont elkerülendő lenne - minthogy azt többen már megjegyezték előttem , hogy részletekbe menő szabályozásként értelmezzük ezt a kitételt, hiszen ez oda vezethetne, hogy egy rugalmatlan szabályozá s születne, amely szerint hát az alkotmányban úgy lennének meghatározva az emberi és állampolgári jogok, hogy nem volna ott mód arra, hogy a törvények, amelyek az alkotmány szerint természetesen kimondandó, hogy a törvények nem sérthetik lényeges tartalmát ezeknek a jogoknak, de ezzel a megszorítással a törvények és a bírói gyakorlat nem alakíthatná az alkotmány keretszabályozásának megfelelően, rugalmasan és a változó körülményeknek megfelelően az emberi jogok gyakorlásának a korlátait. A harmadik gondolat , amit szeretnék elmondani, az az, hogy az alanyi jogok között szerepel természetesen a gondolat és a véleménykifejezés szabadsága és a sajtószabadság. Később szerepel az információs szabadság annak különböző vonatkozásaival, én azt hiszem, hogy megfontola ndó lenne annak megfelelően, ahogy ez szerepel is korábban, hogy egy csoportba kell szerkeszteni az összefüggő szabadságokat. Azt hiszem, hogy mondjuk a közérdekű adatok megismeréséhez való jog olyan mértékben kiinduló feltétele a véleménynyilvánítás szaba dságának, a sajtószabadságnak, hogy ezeket egy csoportban érdemes szerepeltetni, és általában azt hangsúlyoznám még ezzel kapcsolatban, hogy azt hiszem, hogy az egyéniség szabadságához, az egyéniség érvényesüléséhez, kibontakozásához olyan mértékben alapve tő a gondolatszabadság biztosítása, hogy az ezzel összefüggő és a gondolatok kifejezésének a szabadságának a biztosítása is természetesen, hogy az ezzel összefüggő jogokat azt hiszem megfontolandó volna a felsorolásban előrébb szerepeltetni még akkor is, h ogyha ezt - szeretném hangsúlyozni és hangsúlyosan fölvetni , hogy tudom, hogy a sorrend az természetesen nem jelent egy olyan rangsort, hogy most akkor mi a tizedik fontosságú és mi az elsőrendű fontosságú jog, de valamit mégis kifejez és azt hiszem, hog y megfontolandó volna, hogy a gondolatszabadságot és a kifejezési szabadságot olyan értéknek tekintsük mi is - más országokhoz hasonlóan , amit az elsők között kellene említenünk a jogoknak a felsorolásában. A sajtószabadsággal kapcsolatban ezen túl még a zt szeretném megjegyezni, hogy azt hiszem, hogy tekintettel arra, hogy a sajtószabadság technikai eszközei - különösen mostanában - olyan hihetetlen robbanásszerű fejlődés előtt állnak, hogy emiatt nem volna azt hiszem célszerű bizonyos technikai eszközök egy részének vonatkozásában speciális kitételeket, különösen az alkotmány koncepciójában, az alkotmány elveit tartalmazó szövegben szerepeltetni. Szerintem ezt el kellene hagyni, nevezetesen itt a rádiózásra és televíziózásra és hírügynökségre vonatkozó ré szre gondolok, hanem majd az alkotmány konkrét szövegtervezetének az elkészítésénél kell átgondolni azt, hogy szükségese az alkotmányban a sajtószabadságra vonatkozó általános elveken túl a sajtó különböző technikai eszközeiből fakadó eltérő lehetőségekne k megfelelő szabályozást valamilyen módon megszövegezni, vagy pedig ezt szintén törvényekre és a bírói gyakorlatra kell hagyni. Az államtitokkal kapcsolatban a közérdekű információk szabadságával kapcsolatban, ami ahogy említettem már - és hát ahogy az nyi lvánvaló is , hát szorosan kapcsolódik a kifejezés szabadságához, a sajtószabadsághoz. Azzal kapcsolatban azt a megjegyzést szeretném tenni némiképpen hasonlóan az eddigi észrevételeimhez, hogy megfontolandó volna az, hogy az államtitokkal kapcsolatban ne a tartalmi elemeket sorolja fel, ne a tartalmi elemeket próbálja meghatározni az alkotmány, és ne erről szóljon az alkotmánynak az alapelvi szövege sem, koncepciója sem, hanem azt próbáljuk meg esetleg - ezt csak megfontolásképpen vetem föl, némiképpen ha tározatlanabbul, mint az eddigi elmondottakat , tehát hogy azt foglalhatnánk esetleg az alkotmány koncepciójába és aztán az alkotmány szövegébe is, hogy milyen típusú érdeke indokolhatják azt, hogy bizonyos információkat államtitokká minősítsünk. Végezetü l pedig még azt szeretném még megjegyezni, hogy az emberi jogi fejezet befejező része, ami arról szól, hogy a jogoktól való eltérés, a jogok felfüggesztése milyen szigorú feltételekkel
