Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
3638 alkotmánybírósági határozatra. Tartalmasabbnak tűnik az állam világnézetileg semleges jellegének alkotmányi rö gzítését - akár itt, akár az általános rendelkezések között - az alapvető alkotmányos elveknél (sic!) . A semlegesség eleme, az állam azonosulásának és intézményes összefonódásának tilalma viszont nem zárja ki az egyházak önazonosságuknak megfelelő támogatá sát és a velük való együttműködést. Itt is utalni szeretnék a 4/1993as alkotmánybírósági határozatra. Ez viszont kizárja a nem egyházi formában működő ideológiai szervezetekkel való intézményes összefonódást és bármilyen ideológia hivatalossá tételét. Ame nnyiben ma is olyan élő veszélynek tartja az alkotmányozó az állam és az egyház összefonódását, hogy az indokolja az elválasztottság tényének rögzítését, ezt megtehetjük. A rendszerváltás óta eltelt idő minden egyházpolitikai, valláspolitikai vitája és ütk özése az elválasztás keretei között mozgott, az elválasztás tényét a mértékadó közéleti erők közül senki sem kérdőjelezte meg, és köztudomású az is, hogy a publicisztikában esetenként államegyházi ambíciókkal vádolt katolikus egyház érdekeivel és tanításáv al bárminemű összefonódás ellentétes. Erről szól a második vatikáni zsinat "Gaudium et spes" című dokumentum. Jómagam azonosulni tudok azzal a véleménnyel, mely szerint, ha az alkotmány egyetlen rendelkezést tartalmaz az egyházakról, az az egyházak autonóm iájának alkotmányi elismerése kell hogy legyen. Kiindulva abból, hogy az alkotmány alapjogi rendelkezéseinek rendeltetése a polgárok és a civil szféra védelme az államtól és nem az állam védelme az alapjogok hordozóitól, állam és egyház viszonyáról, vallás szabadság alapjogáról sokkal többet mondana el az egyházak autonómiájának rögzítése, mint az elválasztás, hangsúlyozom, nem vitatott tényének rögzítése. Mit jelent az egyházszabadság, az autonómia ma? Mindenekelőtt az egyház, mint az állam által ekként eli smert közösségi vallásgyakorlás céljára létrejött szervezet belső működésébe való állami beavatkozás teljes tilalmát. A bíróság ügyészi kereset alapján törölheti a törvényt sértő egyházat a nyilvántartásból, megvonva ezzel ezt a státuszát, azonban - szembe n a többi társadalmi szervezettel, melynek belső aktusait állami hatóságok adott esetben megsemmisíthetik - beavatkozásra nincsen joga. Ez jelenti, ezt jelenti elsősorban a vallási meggyőződés első pontban említett mélyebb védelme az egyházak mint a közöss égi vallásgyakorlásra elsődlegesen rendeltetett intézmények területén. A diszkriminációról röviden. A vallás és egyéb alapú diszkrimináció tilalma a jelen szöveg szerint nem puhul fel a pozitív diszkrimináció lehetőségének irányába - sajnos , ami pedig ad ott esetben a vallásszabadság vagy egyéb alapjog állami kötelezettségvállalás biztosítása érdekében szükséges lehetne. Hölgyeim és Uraim! A hatályos alkotmány 67. § 2. pontja szerint - idézem: " A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nev elést megválasszák." Ezzel összhangban mondja ki a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény 5. §a, hogy - idézem: "A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön és arról megfelelően gondoskodjé k." E rendelkezések megfelelnek a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikke 4. pontjában vállalt kötelezettségnek, mely szerint idézem: "Az egyezségokmány részes államai kötelezik magukat a szülők és adott esetben a törvényes gyámo k ama szabadságának tiszteletben tartására, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák" - idézet vége. A vallási és világnézeti meggyőződés területén mind az említett ENSZ Egyezségokmány, mind az Emberi Jo gok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének 2. cikke (sic!) - idézem: "Az állam az oktatás területén vállalt feladatkörének gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot. Harmadik, mind (sic!) a gyermek jogairól szóló egyezmény 14. cikkének 2. pontja, amelyet idézek: "Az egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy adott esetben a gyermek törvényes k épviselőinek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket e jogának (azaz a gondolat, lelkiismeret- és vallásszabadságának) gyakorlásában képességei fejlettségének megfelelően irányítsák." Ezek mind a szülők jogából indulnak ki, így ad biztosítékot arra, hogy az állam tiszteletben tartja a család világnézeti egységét. A szabályozási elvekben szerepel, hogy az állam
