Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP):
3623 nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék. Majd később olyan kiemelkedő fo ntosságú törvényi szabályozásról van szó, amelynek a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, és ezek között képviseletét biztosítania kell. (13.00) Mi következik ebből, tisztelt képviselőtársaim? Az Alkotmánybíróság annyira expliciten fogalmazta meg a kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos követelményeit, hogy azt az országos önkormányzatok értelemszerűen nem, s természetesen a kisebbségi jogok ombudsmanja sem válthatja ki. Dilemma előtt állunk, dilemma előtt áll a z alkotmányozó: kívánjae a kisebbségek parlamenti képviseletét, s ha igen, állást kell foglalnunk, állást kell foglalnia az alkotmányozó országgyűlésnek, milyen módon valósítható ez meg. De ez már a IV. rész 1. fejezet c) pontjához vezetne, s ezzel itt ma nem foglalkozunk. Az Alkotmánybíróság határozata tehát visszafordíthatatlanná tette a fent jelzett ügyet, pontosabban visszafordítható, de ez aligha járható út politikailag. Ugyanis vissza kellene vonni a kisebbségi törvény által biztosított jogot, illetv e nem tekinteni államalkotónak a kisebbségek közösségeit. A harmadik idevonatkozó észrevételem alapjában a szerkezetet érinti, bár természetesen tartalmi megfontolást takar ez is. El kellene dönteni, el kellene döntenünk, részletes alkotmányt óhajt az alko tmányozó vagy keretalkotmányt? A szabályozási elvek ugyanis kissé felemás képet mutatnak. Erről Sepsey képviselő úr is szólt. Az általam taglalt állampolgári jogok egy részét például kétharmados törvényből beemeli az előterjesztő az 1. fejezet fu) pontja alá. Pedig a nyelv, anyanyelv szerepel az fcs) pontban, az oktatáshoz való jog beilleszthető az fj) pontba, valamint a továbbiak fö), illetve az fd) pontokba. A legalkalmasabbnak viszont azt az eljárást tartanám, ha az alanyi jogo k felsorolásánál az fgy) ponttal jelölt, a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságának joga után - az az érzésem, hogy a tartalom és a jelleg hasonlósága miatt mindenképpen - következhetne az alábbi szövegű új bekezdés, pl. így: "Az állampolgárok etnika i identitásának szabad megválasztásához, kifejezéséhez és megéléséhez való jog." A jelölés értelemszerűen sorolódna tovább. Tisztelt Ház! A negyedik észrevétel alapjában egy megerősítés, illetve egy megfontolásra javasolt felvetés. A megerősítés abban álln a, miszerint véleményem az, hogy megállapíthatók a koncepció alapján a kisebbségvédelmi nemzetközi szerződések, illetve azok általunk már ratifikált és remélhetőleg a más nemzetek általi ratifikálás után sem keletkezhetnek olyan kötelezettségeink, amelyek majd alkotmánymódosítást igényelnének. Legalábbis a koncepcióból én ezt olvasom ki. Nemzetközi szerződésekből eredő feladataink, kötelezettségeink végrehajtása hatályos jogszabályaink segítségével valószínűleg megoldható. Ezzel alapjában kimondtam, hogy én a monizmus híve lennék. Nem vagyok jogász, dehát erről itt sok szó esett, megértettem, hogy ez ezt jelenti. A felvetés, amelyet megfontolandónak tartok, a szabályozási elvek mellékletének az első részéhez, I. részéhez, annak is a 3/3 - véletlenül 3/3as - pontjához kapcsolódik. Az általános rendelkezések, alapvető célok és elvek cím alatt felsorolt követelményeit kettő - most ott nem található - jelzőszerkezettel kiegészíttetni javasolnám, azaz az állam kötelességévé tenném a kisebbségi jogok, illetve a sz erzett jogok védelmét. Miről is van szó? Arról, hogy felvetődik a kérdés - ez is elhangzott ma délelőtt már , amennyiben az alkotmány törvényekben biztosított jogokat nem teljes körűen, de megismétel, nem szűkítie ezzel a törvények teljességének erejét? Más szóval: részesítse speciális alkotmányerejű védelemben a kisebbségi jogokat, az eddigieket túlmenően. Elvben elképzelhető egy általános érvényű utalás, amely például a következőképpen hangzana: az alkotmány a kisebbségek törvény, vagy nemzetközi szerző dés révén létrejött jogait szerzett jogoknak tekinti, s ennek megfelelő alkotmányos védelmet biztosít számukra. Egy ilyen utalás garancia lehetne a mindenkori magyar kormány, illetve a mindenkori magyar parlament álláspont változtatása esetére is, amivel t ermészetesen senki sem számol. Tudnunk kell
