Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
3586 kollektív emberi jog kö vetelményeinek megvalósítása, amelyek a valóságban a szociális igazságosság és humanizmus talaján valósulnak meg. Ezen elvek a demokráciákban, az alkotmányozó hatalom révén következetesen beépített garanciákon keresztül érvényesülnek. Mit jelent a demokrác iákban az alkotmányozó hatalom? A felvilágosodás és a polgári forradalmak vívmányaként jelent meg az angol alkotmányszerződés 1689. február 13án, a francia alkotmányozó nemzetgyűlés 1789. augusztus 26án, mely kiépítette a társadalomban a hatalomgyakorlás rendjét, szabadságát és korlátait, az alkotmány előírásainak érvényesítésén, azaz szigorú betartásán és betartatásán keresztül. Ily módon határozottan elkülönült az alkotmányozás és a törvényhozás, különvált az alkotmányozó, a jogalkotó és a kormányzati h atalom. Az alkotmánytani irodalom egyik lényeges tétele, hogy az alkotmányozást el kell különíteni a napi politikától, a törvényhozástól, a bírói tevékenységtől, de legfőképpen a kormányzati hatalomtól. Ezek az intézmények természetesen, javaslataikkal rés zt vehetnek az alkotmányozásban, de nem mint döntést hozó, alkotmánykoncepciót kimunkáló és elfogadó intézmények. Az alkotmányozás tehát nem bízható a mindenkori törvényhozásra, mivel azt az alkotmányozó hatalomnak kell elvégeznie, amint az a francia alkot mány esetében történt. Így elkerülhető, hogy a törvényhozás, illetve a kormánypártok saját érdekeiket érvényesítsék az alkotmányban. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint, a jelenlegi alkotmányozás során a demokrácia ezen követelményei nem érvényesül hettek, mivel a politikai pártok kisajátították az alkotmány előkészítését és majdani elfogadását. Nem tudjuk elfogadni azt a kormányzati álláspontot, hogy az alkotmányozás valójában már 198990 óta folyamatos. Amennyiben így lenne, felvetődik a kérdés, ho gy időben korábban, a parlamenti pártokat, a különböző társadalmi szervezeteket, a parlamenten kívüli pártokat, egyesületeket, érdekképviseleti szervezeteket miért nem vonták be az alkotmány előkészítésébe? Az új alkotmány koncepciójának kimunkálásá ban miért nem biztosítottak számukra szélesebb körű kezdeményezési lehetőséget? El kelle fogadnunk azt a döntést, hogy a jelenleg működő parlament mint törvényhozó szerv készíti elő, fogadja el és bocsássa sürgősen népszavazásra az új alkotmányt? A Függet len Kisgazdapárt javasolta az alkotmányelőkészítő bizottságnak, hogy az előkészítés folyamatát átfogó társadalmi síkra tereljék. Csak a magyar társadalomban élők alkotmánytudatára alapozott előkészítést tartjuk elfogadhatónak, miután nyilvánvalóvá vált, h ogy a bizottság szűk szakmai körökben kívánja az előkészítést végrehajtani. Pártunk véleménye szerint így egy újabb gyökértelen alkotmány születhet, melyet soha nem fog a magyar nép sajátjaként elfogadni. A Független Kisgazdapárt javasolta a szakmai előkés zítéssel párhuzamosan egy országos alkotmányozási vitasorozat megszervezését, a parlamenti pártok egyes szakértőinek bevonásával. Elképzeléseink szerint az alkotmányozás alapvető kérdéseiben, így hét témakörben, a megyeszékhelyeken vitasorozatot kellett vo lna szervezni, ahol nyilvános vitákon az állampolgárok be tudtak volna kapcsolódni és véleményüket kifejteni. Az alkotmányelőkészítő bizottság az indítványt elvetette. Így nem valósult meg a társadalom valódi bevonása az alkotmányozás folyamatába. Erre a 45 napos határidő nem elegendő. Véleményünk szerint nincs alkotmányozási szükséghelyzet, ezért a legszélesebb körű részvétellel kellett volna az előkészítést végezni. A többpárti demokrácia követelményével szöges ellentétben áll, hogy nem alkotmányozó hata lom végzi az alkotmányozást. Így véleményünk szerint a szabályozási elveket vissza kell vonni. A visszavonást indokolja, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai élet Magyarországon teljes válságban van.
