Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3527 meghatározhatók lennének a konkrét tartalmak, és ily módon az alkotmánynak ez a fejezete összhangba hozható egy alkotmánybírós ági alapjogi teszttel is, amely a jövőbeni törvényhozók számára világosan, egyértelmű eligazítást jelent a jogoknak az értelmezésében és a jogok korlátozása tekintetében is. Nem kívánom részletezni azt, amit elnök úr elmondott a belső jog és a nemzetközi j og viszonyával kapcsolatosan. Az igazsághoz hozzátartozik tisztelt Ház, hogy vannak olyan országok - természetesen az Európai Unión belül is , teljes jogú államok, ahol monista rendszer van. Ugyanakkor a szakértők egybehangzó állítása szerint, illetőleg b ocsánat, dualista rendszer van. Tévedtem. Dualista rendszer van, a szakértők állítják, tehát az európai uniós országok között vannak olyanok, ahol jelenleg is dualista rendszer van. Ugyanakkor a szakértők egybehangzó álláspontja szerint sokkal praktikusabb és a gyakorlat számára sokkal kedvezőbb, előnyösebb pozíciót teremt a monista rendszer. Kérem vitassuk meg, ha ezt - nyilvánvaló erre sor is fog kerülni - mások másképpen látják. Szólnom kell, tisztelt Ház a társadalmi szakmai vitában is felvetődött gazda ságiszociális érdekegyeztetés alkotmányos reflexiójának igényéről, ennek indokoltságáról, vagy indokolatlanságáról. A vélemények megosztottak ebben a körben és itt tulajdonképpen különböző helyzetben lévő pártok, tehát értem azalatt ellenzéki pártok és ko alíciós pártok és koalíciós pártok és más pártok között is - tehát nem a koalíció és az ellenzéki pártok között húzódik a vita e tekintetben - hanem másképpen alakultak a vélemények. Ez egyébként más alkotmányos intézmény esetében is így van és ez tulajdon képpen teljesen normális jelenség. A gazdaságiszociális érdekegyeztetés elve - alkotmányos elve - hozzákapcsolódik ahhoz a problémakörhöz, amit az állam jellegével kapcsolatosan már érzékeltettem, azzal, hogy a szociális integrációnak meg kell valósulnia az állam és a társadalom kapcsolatában. Az is elhangzott erőteljesen - és itt az egykamarás, kétkamarás parlamenti rendszerre vonatkozóan hangzott el - az a vélemény, hogy amennyiben következetesen kitartunk az egykamarás parlament mellett, akkor indokolt lenne legalább a gazdasági és szociális érdekegyeztetés elvét - és nem az intézményeit , az elvét beemelni az új alkotmánykoncepcióba. Végezetül, tisztelt Ház, szeretnék szólni az igazságszolgáltatásról szóló fejezetről, amely szintén sok pozitívumot tar talmaz. Kimondja alkotmányos szinten - vagy kimondani javasolja , a bírák önkormányzathoz való jogát, amely eddig a hatályos alkotmányban nem szerepelt, és ez a bírói függetlenség az önálló hatalmi ág léte szempontjából nagyon fontos. Ugyanakkor nem kapta meg a többséget az a szervezeti megoldás, amely világos cezúrát képes húzni a végrehajtó hatalom és bírói hatalom között, azaz az országos igazságszolgáltatási tanács támogatottsága nem alakult ki kellő mértékben az alkotmányelőkészítő bizottságban. Tudo m és ismerem azokat az ellenvéleményeket, amelyek azt mondják, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács végül is egy unikális dolog, nem jellemzi a kontinentális Európa jogi megoldásaira, DélKeletEurópában honos intézmény. Ezzel kapcsolatban én ezt n em tartom értékmérőnek, hogy hány országban van, hány országban nincs. Szeretném fölidézni önöknek a XVIII. század egyik jelentős, illetve a XIX. század elejének jelentős alkotmányjogászának gondolatait, Peregrino Rossi gondolatait, aki azt mondta, hogy mi nden országnak saját magának kell kialakítani az alkotmányos intézményeit. Tehát azt, hogy önmagában nem fordul elő valahol, vagy kevés helyen fordul elő, ez még önálló értékmérőként, nyilvánvaló, hogy nem vehető számításba. Ké rem, hogy fontolják meg a vita során az intézmény létéhez fűződő indokokat, illetőleg az intézmény működésével kapcsolatos elvárásokat és törekvéseket. Tisztelt Ház! Hozzászólásom végére érve szeretném újra kiemelni, hogy a kormány alaposan elemezte május 13ai ülésén az alkotmánykoncepciót, ezt megelőzően széles körű közigazgatási elemzésre, értékelésre is sor került. Mindezek alapján hívtam fel az önök figyelmét azokra a vitatott
