Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3519 piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenethez, és ahhoz, hogy az 1990es választások után összeülő parlament megalkothassa az új alaptörvényt. Az előző ciklusban azonban a kormányzat erejét lekötötte az a hatalmas feladat, hogy a jogrendszer egészét hozzáigazítsa a megújult alkotmányhoz. Az újabb alaptörvény kidolgozása ezért a mostani Országgyűlésre vár. Ezt minden jelentős politikai erő fontosnak tartotta, amit m utat az is, hogy valamennyi parlamenti párt programjában szerepel az új alkotmány megalkotásának ígérete. (9.20) A kormányprogram visszatükrözte a kormányt alakító pártok alkotmányozási elképzeléseit, meghatározta az alkotmányozás szervezeti kereteit, tart almi irányait és határidőt is megjelölt az új alkotmány elfogadására. A szervezeti és eljárási kérdésekben, valamint a határidő tekintetében az idő nem igazolta az elképzeléseket. Kétségtelen, hogy jelentős késésben vagyunk az eredeti elgondolásokhoz képes t, s jogos az aggodalom, hogy az idő előrehaladtával kedvezőtlenül változnak az alkotmányozáshoz szükséges politikai feltételek. Erre már most is mutatkoznak jelek. A késés felfogható persze politikai és szakmai nyereségnek is. Politikai nyereségnek azért, mert végül valamennyi parlamenti párt aktív résztvevőként csatlakozott a munkához. Hosszú és kemény tárgyalások vezettek el ahhoz a megállapodáshoz, amelyben kialakítottuk az alkotmány előkészítésének eljárási szabályait. Ezek a rendelkezések, amelyek a k onszenzuson alapuló alkotmányozást célozzák meg, ismertek önök előtt. Ez az eljárási rend bevált, általában 5 vagy 6 igenlő szavazat nyomán formálódott az alkotmányelőkészítő bizottságban a koncepció tartalma. Ezekkel a szabályokkal - ha a frakciók tovább ra is konstruktív módon, felelősségteljesen vesznek részt a munkában , az új alkotmány politikai megalapozottsága igen erős lehet. Ez az egyik előfeltétele a stabil alkotmánynak. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ez a döntési rend nem kedvez a radikál isan új megoldások kimunkálásának. A szakmai nyereség pedig abban mutatkozik, hogy a jogásztársadalom megmozdult, alkotmánykoncepciók, cikkek, tanulmányok, szakvélemények sokasága bizonyította, hogy a szakma - ideértve más tudományágak, mint például a pol itológia, szociológia és a közgazdaságtudomány képviselőit - felkészült az alkotmányozásra. A tudomány kiemelkedő szerepét az előkészítő munkában azért kell hangsúlyozni, mert ennek révén nyílt lehetőség az alkotmányosság modern elveinek befogadására. A ma i magyar alkotmányozás számára ugyanis meghatározó az a forrás, amit a modern alkotmányosság értékei kínálnak. Az említett széles elméleti alapokon a kormányprogram végrehajtásaként az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az új alkotmány koncepcióját, ame ly társadalmi vitán is megmérettetett, és amelyet a hazai és külföldi szakmai közvélemény kedvezően fogadott. Az alkotmányelőkészítő bizottság nemcsak a koncepcióra támaszkodott, hanem az ezt megalapozó tanulmányokra és a hozzá beérkezett szakvéleményekre is. Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti pártok egységesnek tűnő alkotmányozási szándéka mellett folyamatosan hallhatók olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik e vállalkozás szükségességét. A jogtudomány egyes jeles képviselő i, parlamenten kívüli pártok és több társadalmi szervezet, de még fontos állami szervek vezetői részéről is elhangzik az az érvelés, hogy jelenlegi alkotmányunk megfelel a jogállami követelményeknek, ezért átfogó megújítása nem indokolt. A szükséges kisebb korrekciók menet közben elvégezhetők, az Alkotmánybíróság pedig határozataival pótolja az alkotmány hiányait. Ha valóban nincs alkotmányozási szükséghelyzet, ahogy ezt sokan állítják, mégis miért van szükség új alkotmányra? Úgy vélem, mindenek előtt azért , mert sok fontos kérdést alkotmányunk egyáltalán nem rendez. Ilyen például az állami költségvetés, az adórendszer szabályozása, hiányzik az emberi jogok tartalmának pontos kibontása, garanciarendszerének megfogalmazása. Szükséges az alkotmány stabilitásán ak intézményes megteremtése is. Erősíteni kell ezenkívül az alkotmány normativitását. Minden alkotmány igényli a jogalkalmazók folyamatos értelmező tevékenységét, azonban a jogállamiság alapvető feltételét jelentő
