Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KATONA TAMÁS (MDNP):
3508 törvényjavaslat címét módosítaná. Nem jelentkezik senki, ezért a vita e szakasz át, és egyben a törvényjavaslat egészének részletes vitáját lezárom. Megkérdezem Világosi Gábor államtitkár urat, hogy most, vagy a határozathozatalt megelőzően kíváne szólni. A határozathozatal előtt kíván szólni az államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra várhatóan jövő heti ülésünkön kerül sor. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folyt atása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Most soron következik a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztés T/2397. számon a bizottságok ajánlása it pedig T/2397/23. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársamnak adom meg a szót. Megadom a szót Katona Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KATONA TAMÁS (MDNP) : Tis ztelt Országgyűlés! Öt évvel ezelőtt nekem volt szerencsém a kitüntetési törvényt az Országgyűlés elé terjeszteni. Az akkori indokolás azzal kezdődött, hogy meg kellett állapítanunk, hogy a '48 utáni kitüntetési rendszer az a magyar hagyományoktól idegen v olt, szovjet modellre épült, tömegesen adományozták - évenként körülbelül 200 ezer kitüntetést. Ezáltal elvesztette értékét, mindenképp indokolt volt a megszüntetése. Egy szerény kis köztársaság valóban legyen szerény, és ezért mi egyetlen kitüntetést prób áltunk ezeknek a helyére iktatni a Magyar Köztársasági Érdemrendet, mely az 1848as, illetőleg 1922es magyar érdemrend alapján 1946ban alapíttatott. Azért ezt újítottuk meg, és nem a korábbit, mert úgy éreztük, hogy több köze van a Magyar Köztársaságnak az 1946os Magyar Köztársasághoz, mint az 1922es állapotokhoz. Ebben az indokolásban is megállapítottuk, hogy az új kitüntetési rendszer kialakítása az hosszabb idő kérdése és csak az első lépést tettük meg. Egy olyan átmenetben azonban, mint amilyenben a z ország 1990 és 1994 között, sőt tegyük 1996 között élt, nem tartotta indokoltnak sem az akkori kormány, sem a jelenlegi, hogy a kitüntetésekre vonatkozó előterjesztéssel rabolja az Országgyűlés idejét. Ha azonban most a kormány a kitüntetési törvény módo sításáról előterjesztést készített, ez megadja azt a lehetőséget, hogy az elmúlt 5 év tapasztalatait hasznosítva megpróbáljuk megtenni azokat a szerény módosításokat, amelyekkel jobbá tudjuk tenni a kitüntetési rendszert, a nemzetközi szabályokhoz jobban i gazodónak. Megállapítható volt az elmúlt esztendőkben, hogy sajnálatosan hiányzik az a legmagasabb kitüntetési fokozat, amelyet a nemzetközi gyakorlatban "nagy csillagnak" neveznek, amelyet állam- és kormányfők szoktak kapni. Szerintem sajnálatosan téves g yakorlat következtében ugyanis azzal, hogy a nálunk járó uralkodók, köztársasági elnökök a kitüntetés nagykeresztjét kapták, a társaságokban levő miniszterek, akár miniszterelnökök, hogy a spanyol példát említsem, igen helytelen módon a nemzetközi protokol láris szabályoknak egyáltalán eleget nem téve, csak a csillagdíszítményes középkeresztet kapták. Nincs ennek olyan feneketlenül nagy jelentősége, de azért észreveszik, és nem tesz feltétlenül jót az ország megítélésének. (19.30) Ezért én tisztelettel módos ító indítványomban javasoltam, hogy ezt a "nagycsillag" nevű fokozatot vezessük be. Egyben ez lehetőséget ad arra - amit köztársasági elnök úr már régen észrevételezett , hogy a korábbi szokásos magyar elnevezések helyett a nemzetközi szokásoknak megfelel ő elnevezéseket használjuk. Tehát ne azt mondjuk, hogy "kiskereszt", amelyikben
