Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KISS RÓBERT (SZDSZ):
3503 szól a környezetszennyezés esetén, hogy határértéket meghaladó kibocsátás. Ez t a Btk. a jelentősen meghaladó kibocsátás esetén szankcionálná, a környezetkárosítás az pedig nem más, mint a környezet károsodásához, következésképpen emberi beavatkozást igénylő helyreállításhoz vezető cselekmény. Azt hiszem, hogy egyfelől a kormány ált al benyújtott indítvány a 280. § (1) bekezdésében magába foglalja azt is, hogy ha valaki oly mértékben szennyezi a környezetet, hogy ez környezetkárosításhoz vezet, tehát a szennyezettségnek egy jelentős mértékét, másfelől a határérték feletti kibocsátás u gyanezen büntetési tétellel való sújtása és fenyegetése az egyrészt fogalmi zavarhoz vezet, másrészt képtelen helyzethez. Képtelen helyzethez például a tekintetben, hogy ma Magyarországon számos településen, különösen a nagy lélekszámú településeken példáu l a csatornamű vállalatok határérték felett, jelentősen határérték feletti szennyvizet bocsátanak ki, de elmondható ez néhány hulladékmegsemmisítőre is. Ugyanakkor ez a jelentős határérték feletti kibocsátás még nem feltétlenül jelent környezetkárosítást, hiszen a természetnek van egy öntisztuló képessége egyfelől, másfelől pedig ezen vállalkozások vagy vállalatok - ráadásul némelyik vagy jó néhány közüzemi vállalat - vezetőinek nincs is hatalmában az, hogy ezen a helyzeten változtasson. Ugyancsak súlyosnak ítélem meg a környezetszennyezés, tehát a határérték feletti kibocsátás 5 évi börtönbüntetésre történő szankcionálását amiatt is, hogy még közvetett károsítás esetén is adott esetben 12500 millió forintból helyrehozható az okozott kár, miközben a később i törvényszakaszokban majd lehet látni, hogy adócsalás esetén sem súlyosabbak ennél a szankciók, márpedig ennél lényegesen nagyobb összegű csalásokat is ismerünk. Így tehát az általános vita után benyújtott módosító indítványokban megnyitottam ezt a törvén yi szakaszt, kapcsolódó módosító indítványként pontosítom, amelynek az a lényege, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi szankcionálása az ne legyen büntetőjogi tényállás a cselekmény elkövetése. Éppen azért, mert a környezetkárosítás büntetőjogi szankcion álása az elegendő arra, hogy visszariasztó legyen a jelentős mértékű környezetszennyezés esetén is. Arra szeretném tehát a tisztelt Ház figyelmét felhívni, hogyha nagyon sokszor elhangzott ebben a Házban az, hogy az adócsalás az nem büntetőjogi kérdés első sorban, akkor különösen igaz ez a környezetvédelem kérdéseire, főleg akkor, hogyha esetleg zavart is idézhetünk ezzel elő. Ha most valaki azt mondja, hogy korábban is szankcionálta a büntető törvénykönyv a környezetszennyezést, akkor ez igaz, de csak félig , mert valóban volt szankció, de hogy mennyivel más volt, arra talán legyen elegendőnek a hatályos büntető törvénykönyv 280. §ának (2) bekezdése, amely úgy szól, hogy a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás életveszélyt idéz e lő. Tehát önmagában egy lényegesen súlyosabb büntetési tétellel szankcionálnánk a környezetkárosítást, a környezetszennyezés ezzel történő egy tekintet alá vonása azt hiszem egy kicsit eltúlzása a környezet védelmének. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Füze ssy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kiss Róbert úrnak a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. DR. KISS RÓBERT (SZDSZ) : Azt hiszem, hogy ellentétes a véleményünk Miklós képviselőtársammal. Ugyanis mi ebben az esetben is olyan módosító javasla tokat nyújtottunk be, amelyek esetében a büntetési tételt szintén emelni javasoltuk. Hogy miért tettük ezt? Azért, mert nagyon sok olyan bűncselekmény, vagy itt leírt cselekmény létezik, amelynek következményei vagy a feltárása nem közvetlenül az elkövetés után valósulhat meg. Tehát hogyha valamilyen veszélyes anyagot, valamilyen veszélyes anyagnak vagy valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével magatartást tanúsít, amely alkalmas a rra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítja, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztésre... Ez a veszélyeztetés. Van a környezetkárosítás esetén is, tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy nagyjából azok voltak az indokok, min t az előzőekben elmondottak, hiszen itt is a következmények évek, évtizedek vagy még később jöhetnek elő, és nem biztos, hogy közvetlenül az elkövetés után is.
