Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának indokolása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
3493 DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, hogy ezt a törvényjavaslatot vizsgálja meg az alkotmányügyi bizottság, majd készítsék el a tárcák azokat a koherenciazavarokat kiküszöbölő módosító indítványokat, amit az általános vitában, illetőleg a vezérszónoki felszólalásban kifogásoltam. Elkészültek módosító indítványok, amelyeket én a magam részéről meg is szavaztam, mert egyetértek vele. Azonban az általunk felvetett súlyosabb problémák megoldására ezek a módosító javaslatok nem adtak lehetőséget. Mi nem vitatjuk, sőt állítottuk, hogy céljában és szándékában feltétlenül indokolt a közraktározásról szóló tör vény, azonban a Magyar Demokrata Fórum nemmel szavazott, mert nem tartja alkalmasnak a cél elérésére alkalmazott jogtechnikai megoldásokat. Sajnos a kereskedelmi törvényből örökölt intézményrendszer kipróbált szabályait igen elferdítve, a hazai és a nemzet közi jogfejlődéstől idegen konstrukciókkal próbálja a törvény a célját elérni. Nem támogatjuk, mert a törvényjavaslat a közraktári jegyet egyszerű legitimációs papírrá degradálja. Olyan, mint például egy ruhatári jegy, amely szintén nem testesíti meg a kab át feletti tulajdonjogot. (Taps az MDF padsoraiban.) A törvény az áru feletti tulajdonjognak egy értékpapírban történő megtestesítésének nagyszerű találmányát kívánja száműzni a magyar magánjog intézményrendszeréből. Mindennek indokaként pedig az áfafizeté s szabályozásának egyszerűsödését jelölte meg. Nem támogatjuk azért, mert a törvény nem tiltja meg a továbbértékesítési céllal történő felvásárlást, és bizony spekulációs visszaélésekre ad lehetőséget. Nem támogatjuk, mert a törvény nem határozza meg, hogy a közraktárnak mikor nem kell közraktári jegyet kiállítani, és nem értettünk egyet a hitelezés megoldásával sem. A kormány módosító javaslata szépített a gazdasági törvénnyel való kapcsolatában. Ügyvezető helyett ügyvezetés lett, vagy ügyvezetéssel megbíz ott személy lett. Azonban a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a részvénytársaságnak igazgatósága van. Ügyvezetői jogkörrel meg lehet bízni egy igazgatót, de úgy általában ügyvezetést nem ismer és nem is tudom, hogy amikor elkészítik a részvényt ársaság alapszabályát, akkor törvényes módon hogyan és milyen jogkörrel tudják felruházni az ügyvezetést. (18.20) Végül nem támogattuk azért, mert a művi tárolás legalizálása nem más, mint egyfajta zugtárolás. Köszönöm a figyelmüket. A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának indokolása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselő csoport nem jelezte nyilatkozattételi szándékát, most áttérünk a polgári törvénykönyvről történő szavazás frakció indokolására. Elsőnek megadom a szót a KDNP képviselőcsoportja nevében felszólaló dr. Gáspár Miklós képviselő úrnak. Az elnöklést pedig átadom Füzessy Tibor alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatra nemmel szavazott. Nemmel szavaz ott, mert a törvényjavaslat összemossa a különnemű személyek,
