Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Hajléktalanok kérdezik, miért ítélte őket halálra a kormány?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3450 Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A társadalom perifériájára szorult hajléktalanok kerestek meg, elpanaszolták kétsé gbeesett helyzetüket, segítségemet kérve, hogy tegyem szóvá az ország nyilvánossága előtt agóniájukat, melyből nincs kiút, mert végeredménye a halál. A hajléktalanok száma országos becslések szerint eléri a 100 ezret, a többi súlyos nyomorban élővel együtt az egymilliót. Kérdezik, hogy a választások idején magát szociális érzékenységgel illető kormány miért tűri, hogy a télen emberek fagyjanak meg az utcán, a lépcsőházakban, padlásokon és a környező hegyekben. Akik becsülettel ledolgoztak 2030 évet, miért nincs kire támaszkodniuk, miért nincs hová fordulniuk sorsuk emberhez méltóvá tétele érdekében? A társadalombiztosító miért nem hajlandó átvállalni betegbiztosításukat? Az egyik hajléktalan írja, idézem: "30 évet dolgoztam egy munkahelyen. Mióta eladták a gyárat, 3 éve az utcára kerültem. Hiába voltam jó szakember, sehol nem tudok elhelyezkedni, mivel a lakásomat a bíróság feleségemnek ítélte, a munkásszálló pedig megszűnt", eddig az idézet. Egészsége egyre romlik, egyre elhatalmasodik rajta a hajléktalansá g következménye: az alkoholizmus és a kétségbeesés. Idézek egy másik levélből: " 3 éve múlt, hogy hajléktalan vagyok. Bírósági ítélettel lettem kilakoltatva a lakásomból, azóta különböző parkokban, vasútállomásokon tartózkodtam, mire megtaláltam azt a telk et, ahol felépítettem sátramat, melyben két telet már kihúztam, illetve átvészeltem. Élettársammal együtt rokkantnyugdíjasok vagyunk, kettőnk nyugdíja nem haladja meg a húszezer forintot. Ha az önkormányzathoz fordulok segélykérelemmel, elutasítják, mivel az előadónő azt mondja, hogy sátorban nem tart környezettanulmányt. Lakáspályázatra hiába várunk, mivel még nem volt a kerületben kiírva hajléktalannak." Eddig az idézet. A hajléktalanok nem szívesen látott vendégei az egészségügyi intézményeknek, mivel áp olatlanok, az alkoholtól legyengülten kerülnek be a kórházba, és általában nincs tbkártyájuk. A fővárosi önkormányzat a Dózsa György úton üzemelteti 30 ágyas krízisprevenciós osztályát, mely rövid ápolásra alkalmas, hosszabb kezelésre nem. A Máltai Szeret etszolgálatnál és a Hajléktalanokért Alapítványnál egyegy orvos áll rendelkezésükre, ugyanakkor Budapesten a hajléktalanok száma eléri az ötvenezret. Közben egyre terjed a magyar betegség, a tbc, a morbus hungaricus. Kérdezem miniszter úrtól, tervezie a kormány megoldani a hajléktalanok alap- és szakgyógyellátását? Gyógyszerellátásuk tekintetében milyen lépéseket kívánnak tenni? Kívánjáke tbkártyához juttatni őket? Milyen további intézkedéseket tervez a kormány a hajléktalanok sorsának javítása érdekébe n? Várom miniszter úr válaszát. (Taps az FKGP és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az önt ől már megszokott frázispufogtató, mélységesen igazságtalan szinttől most eltekintve, (Nemtetszésnyilvánítás az SZDSZ és az FKGP padsoraiban.) bocsánatot kérek, ha a képviselő úrnak meg van engedve a minősítés, engedtessék meg, hogy én is minősítsem. (Tap s az MSZP padsoraiban.) Miután halálra ítélésről beszél olyan párt képviselőjeként, aki - ha jól tudom - küzd a halálbüntetés visszaállításáért. (Taps az MSZP padsoraiban, hangoskodás.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Telik az idő. (Hangoskodás.) SZABÓ GYÖ RGY népjóléti miniszter : Elnézést kérek, így most hallani. Tehát először is szeretném kétségbe vonni képviselő úr állítását, hogy kettőszázezer hajléktalan van és a fővárosban ötvenezer. Tavaly már elmondottam, év vége tájékán, most hadd ismételjem meg, ho gy szakértői számítások szerint, és mielőtt a válaszába belefogalmazná, elárulom, hogy nem a minisztérium szakértője, hanem civil szervezetek szakértői
