Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHWARCZ TIBOR, az MSZP
3412 Ki vállalja a felelősséget? A Népjóléti Minisztérium, az OEP, az önkormán yzatok, az ÁNTSZ, a kórházak, a betegek? A törvényjavaslatban igen kiemelt szerepet kap az OEP, ez így nem értelmezhető, s önmagában nem jó. A minisztérium nem vállal felelősséget. Nem világos, hogy az ÁNTSZ mi alapján adja ki az engedélyeket. Az egyeztető fórum szereplői közül hiányoznak az ápolási egyesületek, a betegek jogait képviselő egyesületek, s a szereposztás sem pontos minden esetben, gondolok arra, hogy ki terjeszti be a javaslatot, ki összegzi a fórum álláspontját. Mi késztette a kormányzatot ez en törvény benyújtására? Kormányzati programunkban meghirdettük a karcsúsítást, az egészségügyben is ehhez kívánjuk tartani magunkat a szükség diktálta dolgokon felül. Szükség van érdemi változtatásokra az egészségügyben, nem a látszatteljesítményeket kell a továbbiakban finanszírozni, s ehhez átlátható, világos, hatékony struktúra kell. Az önkormányzati törvény adta beszűkítéseket kívánja oldani a törvényhozó, szeretné elkerülni az Alkotmánybíróság által felvetett hibákat. Ezen törvény bevezetése után befo lyó pénzösszegekből kívánják megoldani az egészségügyi dolgozók béremelését. Azt azonban világosan kell látni, hogy a megtakarítások nem azonnal a bevezetés után jelentkeznek, a struktúra átalakítása maga is költségeket jelent, tehát először befektetni kel l, s csak később jelentkezik a megtakarítás. Az úgynevezett kézi vezérléssel született döntések nem hozták meg a kívánt eredményeket, a hiány szétterült a rendszeren, de úgy hisszük, mindenképpen folytatni kell a megkezdett változtatásokat. A beterjesztett törvényjavaslat erényei: a megyei egyeztető fórum intézményének létrehozása és működtetése mindenképpen ezek közé tartozik. A törvényjavaslat bizonyos elmozdulást jelent a regionális, térségi gondolkodás irányába. Ezen felül konszenzusra készteti a szerep lőket. A mellékletben szereplő járóbetegellátási normatívák esetében a törvény igen bőkezű, megmutatja ezáltal az elmozdulás irányát, a járóbetegellátás fejlesztése, a csoportpraxis kialakítása vonatkozásában. A törvényben fellelhetők a rendszerszemléle tű gondolkodás alapjai. Elmozdulunk talán abban az irányban, hogy nem a kapacitást, hanem a teljesítményt kívánjuk finanszírozni. (11.20) A minőségi teljesítményről már nem is beszélve. A beterjesztett törvényjavaslat vitás, aggályos ré szei. Nincsenek meg benne a szakmai minimális standardok, amit már a törvény tárgyalásával egyidőbn, miniszteri rendelettel lehetett volna szabályozni. Itt elsősorban azon feltételek kialakítása, megtartatása a döntő, ami nélkül nem működhet egy osztály, é s nem az ágyszám döntő az osztály vonatkozásában. Például döntő, hogy altatóorvos nélkül nem lehet sebészetet működtetni. Tehát ún. kemény korlátokat feltétlenül meg kellene határozni, azon felül ún. puha korlátokat is, amelyek teljesítését esetleg időhöz lehetne kötni. Nem akkreditációval együtt indult ez a törvényjavaslat. A törvénytervezet talán egyik legaggályosabb része, miszerint vita esetén dönt az Országos Egészségbiztosító Pénztár. Itt nem tiszta, hogy az önkormányzat, az elnökség, vagy a közgyűlés dönte, vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár. Ki dönt? Milyen alapon? Itt hiányzik a szakmai háttér, amely feljogosítaná a biztosítót ezen döntés meghozatalára. A mellékletek legaggályosabb részét képezik a törvényjavaslatnak és ezen belül is az ún. érinthetetlenek köre, itt már szó volt a BM, HM, MÁV intézményekről, és azoknál levédett 10 ezer ágyra, valamint az országos és regionális feladatokat ellátók köréről és a számukra meghatározott ágyszámokról. Nagyon nehéz beszélni bármiről is, ha nem határ ozzuk meg az ellátási normatívákat. Az ún. képlet, ami olyan szempontból ígéretes, hogy megpróbálja objektivizálni a szükségletek meghatározását, itt a benne lévő szorzók sok vitát váltottak ki. A képlet azon erényén kívül, hogy objektivizál, vagy arra tör ekszik, bizonyos szempontból bemerevít. Ha a képlet összetevőit nézzük,
