Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 20 (176. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3338 beépítendőnek tartottam a természeti táj ökológiai potenciájának védelmét. Ez határozza meg ugyanis, hogy az adott táj ökológiai rendszereinek termelőképességét és stabilitását milyen környezetgazdálkodási eszközökkel lehet megóvni vagy helyreállítani. Például milyen vízkormányozási és vízkészletmegóvási politikát kell folytatnunk akkor, ha pél dául egy aszály miatt lesüllyedt talajvízszintű területen fenn akarjuk tartani az erdők megőrzésének vagy az erdősítésnek a lehetőségeit. Ha ez az elv megfogalmazódik, illetve megfogalmazódott volna valamelyik korábbi bekezdésben, akkor például a 7. § c), d) és f) pontjai meglehetősen levegőben lógók maradnak. Tisztelt Ház! Sajnálatosnak tartom, hogy a második rész logikája, rögtön a nagyrészt jó tájvédelmi paragrafusok után törést szenved. A logikus sorrend ugyanis az lett volna, ha a tájvédelem után által ános élőhely, életközösségvédelem, vagyis az ökológiai rendszerek általános védelme következett volna. Ide kellett volna beiktatni például az országos ökológiai hálózatot abban az értelemben, ahogy azt a bevezető részben megfogalmaztuk, a környezetileg ér zékeny területekkel együtt, illetve bizonyos élőhelytípusok, lápok, a természetközeli, illetve céltermészetes gyepek, sziklakibúvások, kősáncok, gyepes és cserjés mezsgyék, sövények bizonyos típusú erdők és szegélyek, magas kórósok, források és így tovább kategórikusabb védelmét, ahogy például ez a német természetvédelmi törvénykezésben megfogalmazódott. Az elmondottak alapján szükségesnek tartottam, és módosító indítványaim arra irányultak, hogy a második rész egy ilyen értelmű szakasszal kiegészüljön. A természeti értékek és területek általános védelme második témakörét, a vadonélő növény- és állatfajok általános védelmét némileg eltérően fogalmaztuk meg. A biológiai sokféleség általános védelme ugyanis egyértelműen ebbe az általános természetvédelmi kate góriába tartozik, ezért az alábbi címet javasoltam: A biológiai sokféleség és a vadon élővilágának általános védelme, így azt is javasoltam, hogy rögtön a soron következő szakaszok foglalkozzanak a biológiai sokféleség általános védelmével, beleértve a gen etikai sokféleség védelmét, a fajok és fajon belüli változatok sokféleségének megőrzését, az életközösségek és ökológiai rendszerek összetételbeni sokféleségének megóvását. Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartottuk a 13. § (1) bekezdésének megfogalmazásánál , okvetlenül erősítendőnek, egyértelműbbé teendőnek tartottuk, a súlyosan jelző, csak a szubjektív megítélés eltérő voltából adódó felesleges vitákra vezet, ezért mellőzendő. A zárt vadaskert létesítéséhez úgy gondoljuk, hogy a területileg illetékes termés zetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. A 15. §nál vannak komoly erényei a megfogalmazott törvényjavaslatnak és a módosításoknak, ugyanakkor lényeges hiányai is; fontos eredmény a természeti terület fogalmának bevezetése, ez nagy lépés a korszerű rezer vátumszemléleten túllépő, integrációs modellen alapuló területfedő természetvédelem felé. Leglényegesebb erényének azonban azt tartom, hogy bizonyos területtípusokra kiterjeszti a természetvédelem kompetenciáját. Ez jól érvényesül a 18. és 16. §okban, a t ermészetkímélő gazdálkodás egész sor lényeges szabályozását határozzák meg. Tisztelt Ház! Okvetlenül szükségesnek tartjuk, és ezt javaslatunkban megfogalmaztuk, egy további új szakasz beiktatását, amely Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb élőhely , a gyepes élőhely, a füves puszták élőhelyvédelmi kérdéseiről rendelkezik. Ha valamely európai ország természetvédelmi jogrendszerében szükséges ilyen szakasz, akkor éppen a hazai, hiszen a hazai élővilág és élőhelyek sokfélesége éppen abban tér el az eur ópai átlagtól, hogy a westlandek nálunk sokkal nagyobb jelentőségűek a biológiai sokféleség megőrzésére, mint bármelyik környező országban. Ezen új paragrafusnak az alábbi fő szempontokat kell magában foglalnia, mint ahogy javaslatunkat megtettük: a füves területek ökológiai stabilitását és biológiai sokféleségét megőrző állapot fenntartása, amely gyakran aktív konzervációs kezeléssel, hagyományos extenzív használatra valósul meg. Az edafikus gyepek, sziklagyepek, löszpusztai, szikés, homokgyepek, amelyek p éldátlanok, a környező országokban kevésbé fordulnak elő, természetes vagy természetközeli állapotának megóvása. A gyepes területek vízháztartása megváltoztatásának általános tilalma, vagy csak természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, és így továb b. A gyepes területeken új építmények és lineáris létesítmények természetvédelmi hatósági engedélykötelezettsége.
