Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
3204 kamarai tagságuk elnyerése érdekében. Már látható helyenként, hogy presztízsszempontok is erősítik a kamarai státus elnyerésével kapcsolatos igényeket. E konfliktushelyzetre időbe n fel kell készülni. Visszatérve az előttünk lévő törvényjavaslathoz, a kamarai törvények programtörvények. Programtörvények olyan értelemben, hogy magukban foglalják új szervezetek egymásra épülő rendszerét, és az ezzel kapcsolatos új eljárásokat. Ilyen s zempontból e törvényjavaslat nem fordít figyelmet annak az eljárásnak a szabályozására, hogy a területi kamarákból miként épül ki az országos kamara. Ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése során az előkészítők megelégedtek azzal, hogy a területi kamará k és az országos kamarák státusáról, jogosítványairól, feladatairól egy vázlatot adjanak. Tematikailag is lehetne bővíteni a törvényjavaslatot. Arra gondolok, hogy a mérnöki munkával előidézett esetleges károk következményeinek fedezetére biztosítást kelle ne kötniük, és ebben vállalhatna fontos szerepet a kamara. Nem elég annak rögzítése, hogy képviselik - és ezt a törvényből idézem - tagjaiknak a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos érdekeit. Emlékezzenek vissza, kedves képviselőtársaim, hogy az iga zságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán, majd pedig módosító indítvány formájában is felvetettem, hogy a kamara tevékenysége terjedjen ki a tagok biztosítási lehetőségeinek tervezésére. Akkor az alkotmányügyi bizottság é s az Országgyűlés is első körben támogatta a javaslatomat, majd - az igazságügyminiszter úr közbenjárására - a Ház később ellene szavazott. Örömmel látom, hogy az újabb szakmai kamarai törvényben a kormány hasznosítja ezt a korábbi gondolatot, azonban van egy aggályom: ez a megoldás félmegoldás, mert a mérnökök és építészek - és megint idézőjelben mondom - "felelősségbiztosítási érdekképviselete" a törvényjavaslatban ilyen formában nem más, mint egy üres szóhalmaz. Összefoglalva, a kamarai rendszer: az ipa ri és kereskedelmi, a kézműves és az agrárkamara; majd jöttek az önálló szellemi tevékenységet folytatók: ügyvédi, közjegyzői, orvosi, gyógyszerészeti, szabadalmi ügyvivői, igazságügyi kamarák; jelenleg az építészeti és a mérnöki kamara köztestületként val ó létrehozása. Ennek következtében e hivatások gyakorlói sem a Kereskedelmi és Iparkamarának, sem a Kézműves Kamarának nem tagjai. A mai gazdasági szabályozók között nem ritka az olyan helyzet, hogy valamely szakterület értője egyidejűleg többirányú tevéke nységet is folytathat. Ez már a gazdasági kamarák alakulásakor is probléma volt, mikor az ipari, kereskedelmi, kézműves és agrárkamarákba való felvételkor a több területhez tartozó vállalkozások, vállalkozók esetében a tevékenységük szempontjából meghatáro zó vagy elsődleges jelentőségű szervezetbe való felvételt írta elő a törvény azzal, hogy e mellett nyilván a másik területre eső tevékenységet is folytathatja. Ezt az 1994. évi XVI. törvény 10. §a rögzítette. Ennek ellenére a gyakorlatban sok értelmezési probléma merült fel. Az igazságügyi szakértői kamarákról szóló törvény is lehetőséget biztosít az adott tevékenységet végzők egy csoportjára a kötelező szakmai tagság alóli mentességre, amit az orvoskamarai tagsággal rendelkező szakértők kezdeményeztek. A különböző szakmai tevékenységet végzők esetében már eddig is felmerült a kettős vagy hármas kamarai tagság kérdése, ami nemcsak a tagdíjfizetéssel, de az adott tevékenységet végzők szakmai továbbképzésével, belső etikai kérdésekkel, de társadalmi szintű kö zfeladataival is összefüggő kérdések halmazát veti fel. A kamarai szerveződések esetében tehát átfedések vannak, amelyek megoldását helytelen lenne az egyes kamarai törvényekre, illetve a kamarákra vagy a kamarai tagok saját döntéseire hagyni. Ezeket egy á tfogó kamarai törvénynek kellene rendezni. Talán e törvényben lehetne a kettős, hármas kamarai tagságra, illetőleg a kamarák közötti kapcsolatrendszerre vonatkozó szabályokat előírni, így elkerülhetők lennének a joghézagok miatti visszásságok. Erre egyébké nt az alkotmányügyi bizottság figyelmét a Magyar Igazságügyi Szakértői Egyesületek Szövetsége és az Igazságügyi Szakértők Fővárosi és Pest Megyei Egyesületének szakvéleménye hívta fel. A Magyar Demokrata Fórum több ponton módosító indítványt kíván benyújta ni - nem nagy, és nem a koncepcióját érintő kérdésekben, hanem olyan kisebb dolgokban, mint a kamarai szolgáltatás
