Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
3119 lenne pénz ebben a bizonyos kasszában: átcsoportosítást szavazott meg a tisztelt parlament 1995 decemberében, holott mindenki tudta, egy fillér nincs e bben a kasszában, és amit a minisztérium kifizethet, azt csak a '96os keret terhére teheti. Ebből a bizonyos állatlétszám- és férőhelynövelésre beadott 2500 pályázatából talán 700at, ha elbíráltak, arra volt keret. Amikor a pályázók, akik joggal hitték a zt, hogy megfeleltek a pályázatnak, perrel fenyegetőztek, a minisztérium megígérte, hogy kifizeti, de ez a kifizetés kizárólag a '96. évi - jelzem: 33 százalékkal csökkentett - keret terhére történhet meg, és ez már egyenesen vezetett oda, hogy az idei agr ártámogatási rendszer 19 nap alatt összeomlott. Emlékeznek rá: itt, a parlamentben több alkalommal volt arról szó, hogy a kormány megjelentette december végén az agrártámogatási elképzeléseit '96ra, majd anélkül, hogy a végrehajtási utasítás megjelent vol na, vagy kétszáz helyen kellett módosítani ezt a bizonyos két rendeletet. Ez a két rendeletmódosítás is csak arra volt azonban elegendő, hogy 19 napig éljen, aztán összeomlott. Hogyan lehetséges ez? - kérdezi az ember. Hogyan lehet az, hogy ennyire nem tud előre látni az ország vezetése? Csak úgy lehetséges, hogy eleve rossz koncepció alapján indult a rendeletalkotás. A kormány nem különítette el a különböző kereteket, nem mondta meg azt, hogy mennyit szán ebből a támogatásból külön épület, építménytámogat ásra, ültetvénytámogatásra, géptámogatásra, föld alapú támogatásra, exportra; nem voltak konkrétan elkülönítve a keretek, ebből adódóan természetesen nem is tervezhetők. Nem tervezhető sem építőanyag, sem szaporítóanyag oldalon, ugyanis akkor, amikor épüle toldalról beérkezik több száz pályázat, több milliós darabonként, természetesen az történik, hogy a másikra nem jut. Az épületekre, ültetvényekre vonatkozó dolog - mint jeleztem - 19 nap alatt összeomlott, de a kormány nem jelentette be. A kormány csak hat hét után jelentette be, hogy ez a rendszer összeomlott, és nem fogadnak több pályázatot. Felvetődik a kérdés: miért? Miért ez a felelőtlenség? Vagy esetleg időközben információhoz jutottak kormánykörökhöz közelálló emberek, hogy még adjátok be a pályázato t, és érdekes módon villámgyorsan meg is kapták a döntéseiket? Amikor két héttel ezelőtt megkérdeztem az államtitkár urat, mi a teendő azokkal, akik megkapták a határozatot, természetesen azt mondta: őnáluk is csökkentik az állami támogatás mértékét. Ugyan ezt megkérdeztem a miniszter úrtól a mezőgazdasági bizottság ülésén, ő már azt mondta, hogy nem csökkentik. Jelzem: nem is csökkenthetik, nekik a kezükben van a határozat, ebből adódóan ők már elkezdhették a beruházást. Továbbmegyek: hogyan gondolta a mini sztérium azt, hogy megszünteti ugyan a pályázatok befogadását, de aki 1996 tavaszán akar ültetvényt telepíteni, annál nem. Mi annak a kerete? Hogy lehet áthágni azt a rendeleti szabályt, miszerint érkezési sorrendben bírálják el a pályázatokat - stb., stb, számtalan kérdés vetődhet fel. (16.40) De vannak szakmai kifogások is. Hogy lehetséges az, hogy rendeletben olyan szöveg szerepelhet, miszerint a nulla és öt aranykorona közötti szántóterület kapja a legnagyobb állami támogatást? Kérdezem én: aki valaha i s a mezőgazdaságban járt - nem dolgozni, hanem látogatóba , el tudjae képzelni azt, hogy egy vagy két aranykoronás földet érdemes egyáltalán fölszántani? Honnan - egyszerűen nem is értem , kinek az érdekében született ez a döntés? Itt megint azt kell fö ltételeznem, hogy megvolt a címzettje ennek a paragrafusnak, akinek ez konkrétan szólt. Államtitkár úr van jelen, sajnos, miniszter úrral megint nem sikerült találkozni, immár hatodik alkalommal. Államtitkár úr több alkalommal elmondta nekem, hasonló kérdé sekre, nem ilyen hosszú, összefoglaló agráráttekintésre, hogy az előző kormány. Még mielőtt esetleg most is erre kerülne sor, kérem államtitkár urat, erre ne hivatkozzék. Én személy szerint nem voltam tagja az előző kormánynak, de semmilyen kormánynak se. De nemcsak én, több mint tízmillió ember ebben az országban semmilyen kormánynak nem volt tagja, és várhatóan nem is lesz. Ők csak azt szeretnék
