Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
3094 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Kis Gyula mondandójára szeretnék röviden reflektálni. Abban egyetértünk, hogy Magyarországon a társadalombiztosítás közel 100 éves, és gondolom, abban is egyetértünk, hogy a jelenlegi formájában hosszú távon nem tartható fenn. Azzal az állításával, hogy itt bizonyos elképzelések szerint a közös kockázatvállal ást, a szolidaritást teljesen le kívánjuk söpörni és helyette a rideg önállóságra, az öngondoskodásra kívánjuk átterelni a nyugdíjrendszert, ez egyszerűen ténybelileg nem igaz. A közös kockázatvállalás fennmarad a nyugdíjrendszerben, és ezt egészíti ki egy öngondoskodás és a gondoskodás nemcsak saját magáról, hanem a családjáról, a közvetlen hozzátartozóiról. (14.40) Az én személyes tudatomban az öngondoskodás és a családról való gondoskodás legalább ugyanolyan fontos érték, mint a szolidaritás és nem "vagyvagy" a célja egy leendő nyugdíjrendszernek, hanem mind a két elemnek a megvalósulása. Azt hiszem, nem megalapozatlan az a remény, hogy ebben a rendszerben egy jobban működő, kiszámíthatóbb nyugdíjrendszert hozhatunk létre. Már csak azért is, mert ma Magy arországon közös kockázatvállalásról - enyhén szólva - illuzórikus beszélni, amikor a járulékkikerülés olyan méreteket öltött, amilyen méreteket öltött ma Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén kétperces időkeretben adom meg a szót... Meg kell kérdeznem, hogy Torgyán Józsefné ... (Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária: Nem kívánok szólni.) Nem kíván szólni. Kis Gyula József úr következik, Magyar Demokrata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF ( MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Név szerinti megszólíttatásom következtében kényszerülök rabolni a kevés időnket. Ne nekem címezze, tisztelt képviselőtársam, a kifogásait! Tessék szíves lenni elolvasni alaposan a kormányelőterjesztést, meghallgatni a kormánypártok képviselőinek eddig elhangzott hozzászólásait, és akkor nem velem fog vitatkozni, hanem saját pártja tagjaival - elnézést. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem látszik az én jelzésem? Már régóta szeretnék szólni.) Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Örülök, hogy Pusztai Erzsébetre, az újabb reflexióra utánam k erül sor, mert azt gondolom, amit mondani fogok, arra újra reagálnia kell. Az a föltételezése, hogyha egy több pillérű rendszert építünk föl, nagyjából ugyanannyi járulék fog befolyni. A reformnak az a lényege, hogy ne ugyanannyi járulék folyjék be. A jele nlegi nyugdíjrendszernek az egyik igen nagy baja nemcsak az, hogy egymillió emberrel kevesebb dolgozik, hanem hogy egy másik egymillió ember nem fizet járulékot. Tehát azon kell gondolkodnunk és azt kell kitalálnunk, olyan rendszert kell kitalálnunk, amibe hajlandó befizetni - és szívesen fizet bele. Tehát igaza van, amikor azt mondja, hogy két pillért építünk föl, és az egyik pillérből, mondjuk, kivonunk 100 milliárd forintot, akkor ezt a 100 milliárd forintot pótolni kell. De egészen biztosan lehet tudni a nemzetközi tapasztalatokból - például a sokat emlegetett és önök szerint igen negatív chilei példából is , ha 100 milliárdot kivonok, és utána egy magántulajdonra, egy magánbefizetési rendszerre állok rá, akkor utána legközelebb legalább 120 milliárdot fognak befizetni, és akkor már 20 milliárd forinttal több van a rendszerben; amit bizony a tőkepiacon be lehet fektetni, és amivel talán Magyarországon, a külföldi tőkén kívül - talán itt, Magyarországon , magyar pénzből, magyar
