Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
3047 menetelkor. Tehát csak bizonyos feltételek mellett örökölhető, és ezt pontosan kell tudni. De ettől ez még komoly előnye. Alacsonyabb járulék mellett vagy csökkenő járulék mellett működtethető. Ösztönzöttebb a járulék fizetés, hiszen a személyi jövedelemadóalappal kapcsolná össze, és ez egy járulékalapmódosítást és reformot is jelent. Nem növekszik, hanem csökkenhet a nyugdíjkiadásoknak a GDPhez viszonyított részaránya. Rendkívül komoly hatással lehet a tőkepiac fejl ődésére, a hazai gazdaságra és a foglalkoztatásra, csökkenhet az infláció, és ez egy fontos szempont. Ezt mindenféleképpen ki kell emelnünk. Csökkenhet a feketegazdaság terjedelme éppen azért, mert érdekeltség teremtődik a nyilvános adó és járulék fizetésé ben, és tulajdonképpen kétharmadban megmarad a felosztókirovó rendszer, tehát a hagyományos rendszer, nem teljesen veszi át az új a régi feladatát, és választható is bizonyos korosztályok számára bizonyos feltételek szerint. Ha már egyszer ilyen lelkesen elmondtam a Bváltozat előnyeit, akkor kéthárom mondatot a hátrányáról is szeretnék szólni. A járulékkiesés, amit az új rendszerbe viszünk át, természetesen hiányozni fog a jelenlegi nyugdíjkiadások kifizetéséből. Ezért az, hogy milyen arányból tudjuk kiv onni ezeket a járulékokat, alapvetően meghatározza, hogy ezt a hiányt hogyan tudjuk pótolni, milyen forrásokból. Erre természetesen vannak javaslatok és erről szólni fogok. Azt is látjuk már, hogy csak fokozatosan csökkenthető, nem egy lépésben, a rendkívü l magas járulék, hogy tulajdonképpen kötelező ez a tőkefedezeti rendszer, ennek az intézményrendszere Magyarországon nem kialakult, és hogyha rendkívül sok foglalkoztatott számára egy lépésben vezetünk be egy ilyen nagy létszámot befogadni kénytelen rendsz ert, akkor bizony meg kell néznünk, hogy vannake ilyen biztosítótársaságok és létezike ez a technika, amelyik Magyarországon ezt fogadni képes. Hiányoznak, nem tagadjuk, a működéshez szükséges jogszabályok, ki kell alakítani nagyon fontos állami garanciá kat. A tőkefedezeti rendszer hiányosságai bizony nagyon sok tekintetben azonosak lehetnek a felosztókirovó rendszer hiányosságaival. Természetesen rossz politikai üzenete is lehet egy ilyen rendszernek, hogyha nem magyarázzuk meg az embereknek, hiszen mik or azt mondjuk, hogy a felosztókirovó rendszer, amit eddig csináltunk, beérett és túl sok újat és jót már nem lehet tőle várni, akkor azok, akik nem tudnak belépni az új rendszerbe, úgy érzik, hogy otthagytuk őket egy igazán már meg nem reformálható rends zerben. Tehát az ő ígéretüket és az ő előnyüket is meg kell tudnunk fogalmazni. És természetesen lehetőséget adhat arra egy ilyen induló új rendszer, hogy ellehetetlenüljenek vagy csökkenjenek egy megreformált felosztókirovó rendszer előnyei, de erre is t udnunk kell vigyázni. Kétségtelen, hogy az előnyök és hátrányok felsorolását a végtelenségig lehetne még folytatni. Mégis azt gondolom, hogy a szakembereknek - és így a politikusoknak is - az a feladatuk, hogy amikor ezek a javaslatok részleteiben is elkés zültek, amikor azonos számítási bázison egymás mellé tehetők, akkor pontosan nézzük végig, hogy az előnyök vajon ötvözhetőke, és az elháríthatatlan kockázatokat tudjuke vállalni. Én a jelenlegi szakértői munka alapján és annak ismeretében meglehetősen ag gályos és óvatos vagyok, de ennek ellenére már bizonyossággal állíthatom, hogy a technikai előfeltétele is rendelkezésre áll, és tulajdonképpen a ma működő rendszer szempontjából semmiféle gazdasági kockázata nincs, mondjuk, egy olyan tőkefedezeti rendszer indításának, amelyik 20 éves korban indul és a jelenlegi 6 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot azonnal átviszi az új rendszerbe. Ennek a világon semmi kockázata nincs, ez akár egy kísérleti modellként is indítható. Most folynak megalapozó tanulmányok arról, hogy nem a 20 évesek, hanem a 40 és a 20 év közötti korosztályok számára, tehát egy nagyobb tömeg számára egy ugyanilyen nagyságrendű, vagy esetleg 6 és 10 százalék közötti egyéni járulékból építkező tőkefedezeti rendszer hogyan alakítható ki, ennek mi a hatása a gazdaságra, és tulajdonképpen ez hogyan ötvözhető, házasítható össze a még hosszú ideig működő felosztókirovó rendszerrel.
