Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
3044 idők formájában, amelyek ma a kö telezettségeket aránytalanul megnövelik és amelyek tulajdonképpen járulékfizetéssel hosszabb távon sem alapozhatók meg. Ezért igazuk van mindazoknak, akik azt mondják, hogy a felosztókirovó rendszer ki van téve a politika aktuális hatásainak. Tulajdonképp en a társadalombiztosítási önkormányzat létrehozása, a Nyugdíjbiztosítási Alap elkülönült működése és az elmúlt öt év politikai, társadalmi változásai sem tudták megvédeni a magyar nyugdíjrendszert az elmúlt öt év aktuálpolitikai befolyásától. Pontosan tud juk - és nem érdemes hosszasan ideidézni , hogy a munkanélküliségből, a feketegazdaság terjedéséből, az előnyugdíjazásokból, a korengedményekből, a rokkantnyugdíjazások hallatlanul megnövekedett számából milyen terhek származtak a nyugdíjrendszerre. Ezért tehát igazuk van mindazoknak, akik azt mondják, hogy a felelősségük teljes súlyával és teljes komolysággal kell szembenézni ezzel a rendszerrel, és igenis meg kell próbálni értelmes választ adni ennek a rendszernek a reformjára. Azonban érdemes azt is ide idézni, hogy nemcsak ezek a külső gazdaságitársadalmi folyamatok torzítják a magyar nyugdíjrendszert - a nyugdíjrendszerről kiadott ismertetők tartalmazzák, a képviselők ezt elolvashatták , hanem belső diszfunkciók és aránytalanságok is vannak a jelenle g működő nyugdíjrendszerben. Általában akkor, amikor az állampolgárok a nyugdíjrendszer reformjáról gondolkodnak, akkor ezeknek a belső diszfunkcióknak a kiigazítására gondolnak elsősorban. Hiszen a magyar felosztókirovó rendszer nemcsak a szolidaritás, n emcsak a korábban megfogalmazott egyenlősdi igények miatt, hanem sok minden más ok miatt is összenyomja a rendszerből kifizetett ellátásokat, tulajdonképpen hosszú távon a hosszabb szolgálati időt teljesítő és magasabb keresetű rétegektől csoportosít át az alacsonyabb szolgálati idővel rendelkezők és az alacsonyabb keresetűek javára. Erről már esett itt szó - Gaál Gyula elmondta, miniszter úr is beszélt erről , ez tulajdonképpen nem erősíti a járulékfizetői érdekeltséget és valójában gyengíti, ez a degress zió igen erősen gyengíti azt az összefüggést, ami még egy szolidáris rendszerben is meg kellene hogy legyen. Szó esett itt arról, hogy annak ellenére, hogy a rendszer az ellátásaiban meglehetősen alacsony színvonalú, vannak olyan szabályok, amelyek rendkív ül kedvezőnek vagy túlságosan is elnézőnek mondhatók. És bizony ilyen a magyar rokkantosítás szabálya, amiért nem a rokkantnyugdíjba kerülő ember a felelős, hanem mi politikusok, gazdaságpolitikusok és foglalkoztatáspolitikusok és politikai és gazdasági d öntéshozók; de valóban ilyen ez a rendszer. És természetesen elnéző vagy kedvező a rendszer a tekintetben is, hogy minimumnyugdíjat állapítunk meg az évente nyugdíjba vonulók mintegy 30 százalékának, hiszen ezek az emberek a szolgálati idejükkel és a jöved elmükkel, a keresetükkel nem alapoznak meg még egy 9600 forintos minimumnyugdíjat kitevő nyugdíjellátást sem. Ha mindezt megnézzük, akkor összegezve megállapíthatjuk, hogy nemcsak a Népszabadságban megjelent várakozásoknak, hanem a társadalmi igazságosságn ak, a biztosítási elveknek, a gazdasági racionalitásnak sem felel meg a mai nyugdíjrendszer. A reform szükségességével - és ezt is bizonyítja a tegnapi közvéleménykutatás - mindenki egyetért, a reformokon azonban, hogyha ezt jobban megnéznénk, többnyire k edvező irányú változásokat értenek az emberek. A járulékfizető - mint ahogy azt látni lehetett - alacsonyabb járulékot, az ellátást élvező pedig kedvezőbb feltételek mellett megszerezhető stabilabb és magasabb nyugdíjat szeretne. De még a rendszert jól ism erő szakemberek is nagyon sok esetben nem a rendszer teljes átalakítását, hanem csak a ma működő rendszer - általam is diszfunkciónak nevezett - belső igazságtalanságainak a kiigazítását értik a reformokon. Tulajdonképpen az elmúlt évek meglehetősen részle tes hazai, nemzetközi szakértői vizsgálatai, összehasonlító adatai, modellszámításai azt mutatják, hogy változatlan formában és változatlan rendszerben nem finanszírozható ez a rendszer, kedvezőbb feltételek nem ígérhetők, könnyítések és engedmények nem ve zethetők be a mai magyarországi nyugdíjrendszerbe. Szigorodó szabályok és
