Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3041 a társadalombiztosítás, ezen belül a nyugdíjbiztosítás pénzügyeivel. Amint azt már korábban javasoltuk, szakértők tucatjaival lebonyolított átvilágításra van szükség. M a a nyilvántartás - az óriási számítógépes költségek ellenére - sem működik, az ÁSZ szerint nem valós a vagyonmérleg, nem lehet tudni, mennyi a kintlévőség. Hatalmasak a működési költségek, ezért legalábbis meglepő, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat e zt a rosszul működő szervezetet alkalmasnak tartja az új nyugdíjrendszer kiszolgálására is. Véleményünk szerint az átvilágítás után a nyugdíjönkormányzati birodalom szétdarabolására lenne szükség, enélkül ésszerűen megszervezni az új nyugdíjbiztosítást nem lehet. A finanszírozási problémák enyhítése érdekében évek óta szó van a nyugdíjkorhatár emeléséről. Valóban - ahogy a miniszter úr is jelezte - 1993ban, az előző ciklusban döntöttek már a női nyugdíjkorhatár emeléséről. Ezzel az akkori érvrendszer szeri nt elvileg nőne a befizetett járulékok összege és csökkennének a kifizetések, mivel az ellátás rövidebb időre terjedne ki. A Független Kisgazdapárt már akkor hangsúlyozta, most megismétlem, hogy ez az elv a gyakorlatban nem állja meg a helyét, mivel egésze n más foglalkoztatási helyzet kellene ahhoz, hogy ez az elvi érvrendszer helyt foghasson. Éppen ezért a Független Kisgazdapárt nemcsak ellenezte már 1993ban is a női nyugdíjkorhatár emelését, hanem kifejezetten felemelte az ellen tiltó szavát, mint ahogy jelenleg is felemeljük a szavunkat a nyugdíjkorhatár emelése ellen. Álláspontunk a mai napig is változatlan, hiszen a nyugdíjkorhatár emelése miatt a munkavállaló több lenne, de nem lehet több munkahelyre számítani. Ezt nagyon lényegesnek tartom, hiszen a munkahelyek száma - amint azt az előbb jeleztem a felsorolásomban - 1,4 millióval csökkent, ami önmagában meghatározza az egész kérdéskör elvi megvilágítását, hiszen ez a restrikciós politika következménye. Tehát a restrikciós politika egyenesen kizárja a megfelelő hatékonyságú új nyugdíjrendszer kialakítását. Ezért a mai gazdasági helyzetben a Független Kisgazdapárt nemcsak értelmetlennek, hanem időszerűtlennek is tartja és nyilvánítja a nyugdíjkorhatár emelését, tehát 1996ban a változatlanul rossz gazdas ági feltételek miatt azt éppúgy ellenzi, mint ahogy ellenezte 1993ban, és ezen éppúgy túlmegy '96ban is, mint ahogy '93ban is tette, tehát kifejezetten tiltakozik a nyugdíjkorhatár emelése miatt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elmúlt években több s zázezren a nyugdíjas létbe voltak kénytelenek menekülni azért, hogy el tudják kerülni a munkanélküliséget. Sokan korengedményes nyugdíjba kerültek, a rokkantnyugdíjasok száma pedig négy év alatt 170 ezerrel nőtt. Ugyanakkor jelentősen csökkent a foglalkozt atott nyugdíjasok száma, 384 ezerről 157 ezerre. Ma a munkanélküliségi ráta 11 százalék körül van. Ez nemzetközi összehasonlításban inkább magasnak tekinthető, hiszen például Ausztriában 6 százalék, a Cseh Köztársaságban 4 százalék, az Egyesült Államokban 6 százalék, Japánban 3 százalék. A 11 százalékos magyar adat sokkal magasabb lenne - ez sem hagyható figyelmen kívül , ha a nyugdíjba menetel feltételei szigorúbbak lettek volna. A nyugdíjkorhatár emelése több százezer fővel növeli a munkaerőkínálatot. E z egy igen lényeges adat. Az érintett korosztályokban a nőknél összesen több mint 400 ezer, a férfiaknál csaknem 100 ezer fő pótlólagos munkavállalóval lehet számolni. Igaz, hogy ezek egy része előnytelen feltételek mellett is nyugdíjba kényszerülne, de na gy részük valódi munkaerőtöbbletként jelentkezne. Ezáltal a pályakezdő fiatalok ma is jelentkező megdöbbentő munkanélkülisége és elhelyezkedési nehézségei jelentősen tovább nőnének és általánossá válnának. A munkanélküliség pedig a társadalom számára is ve szteséget jelent és óriási költségekkel jár együtt. Így tehát, amit nyernénk a réven a nyugdíjkorhatár emelésével, bőségesen elvesztenénk a vámon a munkanélküliség növekedésével és ezen belül - amint jeleztem - a legfájdalmasabb résszel, a pályakezdő fiata lok munkanélküliségének növekedésével. A Független Kisgazdapárt igen lényegesnek tartja, hogy demográfiai okokból is rámutasson a nyugdíjkorhatár emelésének helytelenségére. Az előterjesztés egyetlen demográfiai tényt közöl: néhány év múlva nyugdíjba kerül nek az úgynevezett Ratkókorosztályok. Ezek nagy száma miatt megugorhatnak a kifizetések, amint arra az előterjesztés utal.
