Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
3036 az elmúlt években az inaktívak aránya. Ez részben köszönhető az elmúlt években megnövekedett munkanélkü liségnek, amikor aktív korú lakosság nem járulékfizető, hanem egy szociális ellátórendszerben haszonélvező - ha szabad ezt a kifejezést használni , tehát mindenképpen járadékot élvez és nem járulékot fizet. Nemcsak a munkanélkülieknek a száma nőtt meg, ha nem jelentősen megnőtt azoknak a száma is, akik a nyugdíjkorhatár előtt vonultak nyugdíjba, részint korengedményes vagy előnyugdíjazás formájában, részint rokkantnyugdíjazás formájában. Az expozéban elhangzottból azt az egy számot szeretném kiemelni, hogy a tavalyi adatok szerint a nyugdíjba vonulók hatvan százaléka a törvényes korhatár előtt vonult nyugdíjba, tehát nem a normál nyugdíjazási eljárásban, korengedménnyel, előnyugdíj vagy rokkantnyugdíjazás során. Nem utolsósorban a pénzügyi válság oka az, hog y alacsony a fizetési hajlandóság. Ez nagyrészt összefügg a bizalmatlansággal, de jórészt összefügg azzal is, hogy egy sajátos átmeneti gazdasági rendszerben élünk, amikor az olyan terheket, amiket nem feltétlenül kényszerít ki a jogrend, és lehetőség van elkerülni azokat, szívesen elkerülik. Ha tehát a nyugdíjrendszer mindenképpen megérett az átalakításra, akkor a következő kérdésünk az, hogy milyen legyen ez az új rendszer. Itt most minden képviselő asztalán található egy úgynevezett vitavezető füzet, ame ly ismerteti a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megbízása alapján készült közvéleménykutatási adatokat. Nem volt alkalmam azt most részletesen elolvasni, a tegnapi újságok alapján kivonatosan ismerem a tartalmát, s annak alapján egy érdekes kép rajzolódik ki. A közvéleménykutatás ugyanis azt mutatja, hogy a megkérdezettek döntő többsége milyen típusú elvárásokat támaszt a nyugdíjrendszerrel szemben. Például ilyeneket, hogy a nyugdíj legyen magasabb, legalább a nyugdíjba vonuláskori átlagkereset nyolcvan sz ázaléka, ugyanakkor a fizetendő járulék legyen alacsonyabb, maximum a mindenkori kereset húsz százaléka. Ebből is látszik, hogy itt egy matematikai képtelenségről van szó. Nyilvánvalóan ennek a levezetése most nem a feladatom, nem lehet a nyugdíjba vonulás kori átlagkereset nyolcvan százalékát kifizetni egy élet során átlagosan keresett jövedelem húsz százalékos járulékából, hogyha feltételezik azt, hogy azért az átlagkeresetek nőttek az évtizedek során, és ha feltételezik azt az arányt, hogy a nyugdíjaskorú legalább 10 évig igénybe is veszi ezt a nyugdíjat. Ennél a számok egyébként hosszabb időszakra utalnak. Ilyen elvárás az, hogy legyen állami garancia a nyugdíjak kifizetésére és értékállóságára. Vagy ilyen elvárás, hogy a nyugdíjszínvonal ne függjön az or szág gazdasági helyzetétől. Engedjenek meg megint egy rövid megjegyzést. Nyilvánvaló, bármilyen típusú nyugdíjrendszerben gondolkodunk, annak mindenképpen szoros összefüggése van a gazdaság pillanatnyi helyzetével, működőképességével, jövedelemtermelő képe sségével. A jelenlegi pénzügyi válságnak éppen az az egyik döntő oka, hogy a mai gazdaság nem képes olyan mértékű jövedelmeket termelni, amik után fizetett járulék, a közös kasszába összedobott pénz, fedezni tudná az éppen most nyugdíjasok méltányos nyugdí jmértékét. Végül, de talán nem utolsósorban, megint hangsúlyosan fogalmazza meg a közvéleménykutatás, hogy ne legyen korhatáremelés. Erre a kérdésre később még szeretnék visszatérni. Úgy ítélem meg, hogy ezek, ismétlem a sajtó által kiemelt eredményei a k özvéleménykutatásnak, elsősorban a rendszer teljesítményére vonatkozó vágyakat fogalmaznak meg, nem pedig a rendszer alapelveire vonatkozó követelményeket. Természetesnek is gondolom, hogy közvéleménykutatási technikával nem lehet összeállítani egy, elem eivel egymással jól összeilleszthető, az ellentétes elvárásokat egyszerre kielégíteni képes, működőképes, azaz a társadalmi közbizalmat élvező és finanszírozható rendszert. Az átalakítástól várt előnyöknek azonban ára is van, nyilván ezt nem szívesen fogal mazzák meg egy közvéleménykutatás során. Ezek az árak ritkán szerepelnek a vágyaink között.