Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
3018 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy látom Szigethy István felszólalásábó l, hogy az általános vita folytatódik. Ehhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot, majd a részletes vitában szeretném elmondani a csatlakozó módosító indítványommal kapcsolatban a mondandómat, és kérni önöket annak támogatására. Szigethy István képviselő társunk azt mondja, hogy a tényleges helyzet szabályozása a cél - erre röviden azt kell válaszolnom, hogy: rosszul. Rendezni fogja - mondta ő. Nem fogja rendezni a homoszexuális kapcsolatban élők helyzetét, mert a kormány ehhez a kérdéshez rosszul nyúlt ho zzá. Itt most az alkotmánybírósági döntés álarca mögé bújva történik a magyarázat, és ez is tévesen történik. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy módosítani kell azt a két definíciót - pontosabban csak egyet, mert a család definícióját is támadta a z előterjesztés , hanem azt mondta ki, hogy meg kell szüntetni az alkotmányellenes megkülönböztetést. Maga az Alkotmánybíróság tett javaslatot arra, hogy új jogintézménnyel, új fogalom bevezetésével is kezelhető ez a kérdés, és akkor nem következik be az az áldatlan állapot, hogy egy eddig kizárólag különneműek kapcsolatára fönntartott fogalom összekeveredik - elsősorban a fiatal fejekben keveredik össze , és ennek olyan messze ható következményei lesznek, amit - nem véletlen - a társadalomban ezt sokkal inkább elismert, elfogadott kapcsolati formának tartó országok is úgy ítélnek meg, hogy ehhez a kérdéshez így nem lehet hozzányúlni. Ez a kérdés így nem kezelhető, csak az imént idézett új jogintézménnyel volna kezelhető. Akkor mindaz elmondható volna, ami t Szigethy képviselőtársam itt az imént elmondott. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Megadom a szót dr. Csiha Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Csak a pontosság kedvéért szeretném emlékezetükbe idézni az Alkotmánybíróság határozatát - hiszen az expozéban részletesen szóltam róla. Az Alkotmánybíróság a határozatáb an valóban azt írta elő, hogy az alkotmányellenes megkülönböztetést kell megszüntetni, és erre három alternatívát ajánlott. Az expozéban részletesen indokoltam, hogy a három alternatíva közül miért azt választotta a kormány, ami az Országgyűlés elé kerül. Azt gondolom, hogy ez az, amelyik a legegyértelműbben és a legkevesebb egyéb káros következménnyel járó megoldás. Az első az, ami előttünk van, a másik az emlegetett külön jogintézmény, a harmadik pedig az élettársakra vonatkozó valamennyi jogszabály felül vizsgálata és szükség szerinti módosítása. (18.40) Azt gondolom, hogy egy komoly végiggondolás után arra a következtetésre lehet jutni, hogy ez az ajánlott megoldás az, ami a legkedvezőbb. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépe n, államtitkár asszony. Megadom a szót Bogárdi Zoltán úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Természetesen Csiha Judit államtitkár asszony véleményével sem értek egyet, mert igaz: jogtech nikailag a legegyszerűbb, társadalmilag viszont a legveszélyesebb. Ezt azért a kormánynak végig kellett volna gondolnia akkor, amikor ezt a bizonyos módosító javaslatát előterjesztette. Említettem az imént, hogy maga az Alkotmánybíróság - érezvén azt, hogy ebben rettenetes csapdák vannak - felsorolta, hogy milyen módon kezelhető a kérdés ezen kívül, amit a kormány választott. Nyilván el kell fogadnom, ez a legegyszerűbb, egyetlenegy félmondat betoldásával próbálja kezelni a kérdést, viszont nem gondol arra, hogy ennek milyen mérvű társadalmi veszélyessége van a későbbiekben.
