Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Miért kap 30 millió forintot az, aki csődbe visz egy bankot; avagy önök már semmit sem szégyellnek megtenni?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2976 Nagyon remélem, hogy államtitkár úr meg fogja cáfolni azt a híresztelést, hogy van ilyen peren kívüli egyezségi tárgyalás. Nagyon remélem, hogy államtitkár úr el fogja mondani, szó sem lehet arró l, hogy a volt vezérigazgató nemhogy 30, hanem 1020 millió forintot kaphasson. Ha viszont igaz, hogy alakilag hibás volt a rendkívüli felmondás, akkor azok fogják ezt az összeget kifizetni, akik ezért hibásak, nem pedig az adófizető magyar állampolgár. Ez ért kérném államtitkár úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Ti sztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tények ismeretében ön is helyesen utal az előzményekre. Nevezetesen arra, hogy az Agrobank igazgatósága '95. július 1jei döntésével rendkívüli felmondással megszüntette Kunos Péter vezérigazgató munkaviszonyát. Az indo klás szerint Kunos ellen '94 novembere óta büntetőeljárás folyik, valamint nevezettet az Állami Bankfelügyelet '95. május 8án eltiltotta bankigazgatói tevékenységétől, így jó üzleti hírnevét elvesztette. Az üggyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretném felh ívni a figyelmet arra, hogy a volt vezérigazgató munkaszerződését még az MDFkormány működésének időszakában, '93. július 28án kötötték. (Szórványos taps a kormánypártok körében.) Igaz, a bank '95ig gyakorlatilag többségi magántulajdonban volt; '95. máju s végén vált az állam - a betétesek pénzét védő akció keretében - a bank többségi tulajdonosává, s ekkor adottságként kellett kezelnie a nyilván továbbra is érvényes munkaszerződést, illetve az abban rögzített feltételeket. A munkaszerződés a munka törvény könyvében foglaltakon túl rendkívüli felmondási okként tartalmazza többek között a jó üzleti hírnév elvesztését is. Ugyancsak a munkaszerződés tartalmazza azt, hogy a vezérigazgató munkáltatója az igazgatóság, tehát mind a vezérigazgató kinevezése, mind a felmentése igazgatósági hatáskörbe tartozik. S természetesen a munkaszerződés rögzítette azt is, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén milyen nagyvonalú pénzbeli járandóságra jogosult a vezérigazgató. Szeretném felhívni a tisztelt Ház és a tisztelt képv iselő úr figyelmét arra, hogy a vezérigazgató munkaviszonya felmondásának indokaként szereplő jó üzleti hírnév elvesztése alátámasztható következtetés volt, tekintettel többek között arra is, hogy az állami bankfelügyeleti rendelkezések sorozata ezt nyilvá nvalóvá tette és meg is fogalmazta. Továbbá ismert volt a bank tőkehelyzetének jelentős romlása és a bank csődközeli állapota. Mindez egyértelművé tette a rendkívüli felmondás okát. Sajnálatos, hogy a május végéig hivatalban lévő, a korábbi magántulajdonos okat képviselő igazgatóság nem kezdeményezett felmondást az ügyben. Az újonnan választott igazgatóság mint munkáltató hivatalbalépését követően szinte azonnal a pénzkifizetéssel nem járó rendkívüli felmondás mellett döntött. Határozatában rögzítette, hogy noha dr. Kunos Péter vezérigazgatói tevékenységét a Bankfelügyelet '95. május 8án megtiltotta, az igazgatóság csak most került abba a helyzetbe, hogy határozni tudjon a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről. Az igazgatóság ezen döntése ellen ind ított peres eljárást a korábbi vezérigazgató. Szeretném aláhúzni, hogy a bíróság még nem hozott ítéletet a munkajogi perben, így az interpellációban szereplő kifizetés sem történt meg. Összefoglalva: A peres ügy alapjául az MDFkormány működésének időszaká ban született, a magántulajdonosok által kötött nagyvonalú munkaszerződés alkalmazása szolgál. Az ön által
