Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
2916 A bizottsági módosító javaslatok között megfogalmazódott az is, hogy az összes kölcsön ne lehessen több, mint a közraktár saját tőkéjének ötszöröse. A zálogkölcsönnel kapcsolatos módosító javaslatok közül ez utóbbival a kormány nem ért egyet, mivel a határt a saját tőke összegében kívánta megjelölni. Mindenesetre a közraktárak zálogkölcsönnyújtó tevékenységének lehetővé tétele jobbá teszi a törvényjav aslatot és remélhetőleg azzal a következménnyel jár, hogy bővül a rövid lejáratú kölcsönök kínálata. Módosult a közraktári jegy jellege. Lényege, hogy a közraktári jegy, illetve annak árujegyrésze nem minősül majd dologhelyettesítő értékpapírnak, és így á truházásuk nem jelenti az áru értékesítését. A jegy átruházása ezáltal nem von maga után általános forgalmiadófizetési kötelezettséget. Ezzel a kompromisszumos javaslattal utat kapott az a törekvés, hogy a közraktári jegy forgatása ne legyen adóköteles. M ásfelől viszont elkerülhetővé tette az áfatörvény módosítását, amely megbontotta volna ennek az adónemnek a rendszerét. Megváltoztak az óvás, valamint a közraktárak által lefolytatandó árverés szabályai. Az ilyen jellegű módosító javaslatok kidolgozása sor án azt kellett szem előtt tartani, hogy ne okozzon értelmezési problémát, illetve ebből eredő jogbizonytalanságot a szabályozás. Másfelől el kellett kerülni, hogy a túlságosan is részletező szabályok leszűkítsék a gazdasági élet szereplőinek a mozgásterét. Tisztelt Országgyűlés! Összegezésként: a hosszas egyeztetések eredményeként megfogalmazott szokatlanul nagy számú, a kormány által is támogatott módosító javaslatokkal sikerült a különböző, egymásnak sokszor ellentmondó koncepciókat úgy ö sszehangolni, hogy közben a törvényjavaslat szabályozási elve, szerkezete alapjaiban nem változott meg, s a jövőre nézve megnyugtató helyzetet teremt a közraktárak és a velük kapcsolatba kerülő termelők számára. Javasolom az Országgyűlésnek, hogy a törvény javaslatot - a kormány által is támogatott módosító javaslatokkal együtt - fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm miniszter úrnak. Tisztelt Országgyűlés! A kije lölt gazdasági bizottság előadója - előzetes jelzés szerint - Göndör István úr. Megadom a szót. GÖNDÖR ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kivételes eljárásból fakadóan kapott koordinációs tevékenységet a gazdasá gi bizottság elvégezte. A közraktározás az egyik legrégebben szabályozott gazdasági tevékenység. Élen jártak elődeink, amikor 1875ben a közraktározási ügyletet kereskedelmi ügyletként szabályozták. A rendszerváltás folyamatában a gazdaság átalakítása csak fokozatosan történhet meg. E folyamatban a közraktározási tevékenység jelentősége ismét felértékelődött. A közraktározás olyan tiszta kereskedelmi ügylet, amelyben mind a termelő, a feldolgozó, a forgalmazó, a kereskedő, mind pedig a közraktározást végzők megtalálják gazdasági számításaikat szabályozott és biztonságos üzlet révén. Ahogy miniszter úr is említette, az 1367/17. számú ajánlásban - amely képviselőtársaim előtt fekszik - 153 olyan módosító indítvány van, amelyet a gazdasági bizottság jegyez. Néh ány gondolatot hadd mondjak el erről a nagyszámú indítványcsomagról. Azért ilyen nagy, mert egy kissé átalakította a bizottság ezt a törvényt, ahogy miniszter úr is mondta: fontosnak tartottuk, hogy fogalmakat - a közraktározáshoz kötődő definíciókat - meg határozzunk, és ennek függvényében a törvényben átrendezést is végrehajtottunk. Úgy gondolom, ezek nem érdemi változások. Az érdemi változások közül szeretnék kiemelni néhányat. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a közraktári tevékenységet csak olyan vállalk ozások végezhessék, amelyek jelentős tőkeerősséggel
