Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DÖGEI IMRE (FKGP):
2874 Abban az esetben, ha elfogadnánk képviselő úr azon indítványát, hogy ezeket a szakaszokat hagyjuk el a törvényből, úgy gondolom, csorbulnának ezek az érdekek, hiszen azokat a szervezeti közreműködési lehetőségeket negálnánk, amelyek ezeket az érdekeket biztosítják. Hozzáteszem azt is, hogy pontosan ebből az elvből s ebből az alapvetésből kiind ulóan döntött úgy a kormány, hogy az erdő védelmére, a természetvédelemre és a vadvédelemre vonatkozó törvényt együtt terjeszti be, hiszen úgy gondoljuk, hogy ezeknek egy koherens egységet kell alkotniuk. Azt kérdezte képviselő úr, hogy az állatvédelmi tör vény miért nem került ebbe a sorba, és még sorolt néhány törvényt. Úgy gondolom, az állatvédelmi törvény inkább az állategészségügyhöz és ezekhez a jogszabályokhoz kapcsolódik, hiszen nem csak és kizárólag a vadon élő állatokra vonatkozik, hanem a kedvtelé sből tartott és a haszonállatokra is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. Őt soron követi majd Bernáth Varga Balázs képviselő úr, a Fü ggetlen Kisgazdapárt képviselője. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/1686. számú, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat 17. § (2) bekezdés f) pontja így szól: "a talaj vízháztartását szabályozó, a források víz bőségét és tisztaságát, víztározók és egyéb víznyerőhelyeken a víz tisztaságát biztosító vízvédelmi erdő." Eddig az idézet a szóban forgó törvényjavaslatból. Ugyancsak a fenti törvényjavaslat 51. §a rendelkezik az erdők talajának védelméről. Az 51. § (1) bekezdése azt írja: "az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzésére alkalmas erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani." A (2) bekezdés pedig ugyancsak az 51. §on belül így szól: "az erdő talajának v édelméről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni." Mindezekkel teljesen egyetértek; látom, hogy a törvényjavaslat előterjesztője tisztában van az erdő talajvédelmi jelentőségével, valamint azzal, hogy a hegyoldalakon elhelyezkedő erdőségek befolyásolják a v ölgyek területének vízgazdálkodását és ezen keresztül a mezőgazdaságát. Ezért örvendetes, hogy a fenti törvényjavaslat előterjesztője ekkora hangsúlyt helyez az erdő talajvédelmi és vízgazdálkodási szerepére. De engedjék meg, kérem, hogy most idézzek egy k orábbi jogszabályból. Ez a jogszabály pedig nem más, mint az 1921. évi XXXIII. törvénycikk III. fejezet 292. cikke, amely nem más, mint a trianoni békediktátumot hirdető törvények vízügyi rendelkezésekre vonatkozó szakasza. Most ebből idézek: "A volt magya r királyságnak, a Duna medencéjét ide nem értve, az Olt medencéjét alkotó területeire vonatkozólag a 292. cikk alkalmazása céljából, valamint az alább felsorolt jogosítványok gyakorlása végett az említett területek felett állami fennhatóságot gyakorló álla mok közös érdekében állandó vízügyiműszaki bizottság állíttatik fel, amelyben mindegyik területileg érdekelt államnak lesz egy képviselője. (18.40) Ez a bizottság kezdeményezi a 292. cikkben említett megállapodásoknak kötését, ellenőrzi és sürgősség eseté ben biztosítja végrehajtásukat, fenntartja és javítja, különösen a fakiirtás és az újbóli fásítás tekintetében a vízügyi rendelkezések egységességét, valamint az azokra vonatkozó szolgálatot." Érdemes elgondolkodni azon, hogy egykoron Magyarországnak még a trianoni békediktátum nyomasztó árnyékában is volt joga beleszólni abba, hogy az Északi- és KeletiKárpátok területén miként történjék a fakiirtás, valamint a fák újratelepítése. Éppen a fentiek miatt, kedves képviselőtársaim, mert még a trianoni békedikt átumot hazánkra kényszerítő nagyhatalmak is tudták, milyen talaj- és vízvédelmi, továbbá hidrológiai jelentőségük van az erdőknek, és még Magyarországtól sem volt megtagadható az a jog, hogy ezekben a