Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
2851 Figyelembe kellene venni azt is, miniszterelnök úr, hogy a gazdaságpolitika több alapvető kérdésében azért nincs egyetértés. Miniszterelnök úr a zt hangsúlyozta, hogy csak a jelenlegi restrikciós politika folytatása visz minket el az Európai Unióba. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy NyugatEurópában is felerősödtek és megszaporodtak a hangok, hogy nem egy monetáris integráció teremti meg a gazdasági fejlődést, a fejlettséget, a tagországok felzárkózását, hanem két oldalról kell közelíteni a kívánatos célokhoz. A reálgazdaság fejlesztésével kell közelebb jutni ahhoz az állapothoz, hogy az európai integrálódás ne jelentsen túl nagy terheket Ma gyarországra. Itt, azt hiszem, van még mit vitatnunk, mert hiszen sem a nyugateurópai véleményeket, sem a magyar ellenzékben kialakult véleményeket ez a sommás állásfoglalás, őszintén szólva, nem fedi le. Miniszterelnök úr elégedettséggel nyilatkozott az európai integráció kormányzati szervezeti rendszeréről. Itt is vannak eltérő véleményeink. Úgy gondolom, ezek lecsiszolására van és lenne mód annak a nemzeti együttműködési szellemnek a keretében, amelyről a miniszterelnök úr szólt. Köszönöm, hogy meghallg attak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Ivánnak, aki a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! Az Euró pai Unióhoz való csatlakozás Magyarország számára nem öncél; ezzel szemben mi is meggyőződéssel valljuk, hogy nem lehet belőle kimaradni. Itt, ezen a helyen ma a Magyar Demokrata Néppárt képviseletében azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az E urópai Unió igen sokrétű uniót jelent egyidejűleg. Nem kizárólag gazdasági unióról van szó, bár kétségtelen, hogy igen erősek azok a hangok, amelyek szerint a gazdaság körülbelül egy szintre hozása, sőt a maastrichti szerződésben megfogalmazott bizonyos de ficitre, költségvetési deficitre, inflációra vonatkozó előírások, főleg a monetáris unióhoz, már elengedhetetlen feltételek. (16.20) Nem feltétlenül és kizárólag gazdasági unió azonban, és azt hiszem, amikor a tárgyalások ebben a kérdésben elkezdődnek, ajá nlatos és kívánatos hivatkozni arra - hiszen számos országban az Európai Unióban kereszténydemokrata és konzervatív pártok vannak kormányon - , amit 1975 márciusában Brüsszelben, e pártok európai konferenciáján megfogalmaztak: hangsúlyozottan kiemelték, ho gy az európai kereszténydemokraták és konzervatívok részére a gazdasági kérdéseken túlmenően, a biztonsági kérdéseken túlmenően az Európai Unió az összeurópai szolidaritás kérdése is. Én tehát azt hiszem, nem elhanyagolhatók ezek a kérdések a tárgyalások folyamán. Ebben a tekintetben teljesen egyetértek azzal, amit Németh Zsolt, Kádár Béla és Giczy György e kérdésekben mondott. Szeretném azonban hangsúlyozni azt is, hogy a gazdaság mellett a gazdasági és a társadalmi struktúra azonosságát is feltételezi ez az unió. Mert nemcsak a gazdaság bizonyos állapotának és nemcsak a jogharmonizációnak van szerepe abban, hogy teljes jogú tagjai lehessünk az Európai Uniónak, hanem a társadalmi megfelelőségnek is - ahogy ez mindig így volt Európában. Szent István annak i dején - nagyon sokszor elmondjuk - fölvette a nyugati kereszténységet. De azzal, hogy Magyarországot az európai körbe be tudja emelni, egyidejűleg ezzel felvette az akkor legfejlettebbnek tűnő hűbéri társadalmi struktúrát is. Tehát nekünk ahhoz az európai társadalmi szerkezethez kell valamilyen módon csatlakoznunk, amelynek alapvető jellemzője, hogy a munkaképes lakosság 6080 százaléka valahol a szolgáltatásokban, kis- és középvállalkozásokban - részben legalább - résztulajdonosként vesz részt. Ez pedig eg y nagyon erős középrétegekből, tulajdonosi rétegekből álló társadalmat feltételez. S ez az a pont, ahol ma a kormányzat részéről
