Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2849 Miniszterelnök úr megemlítette a 2000es évet mint a csatlakozás egy leh etséges időpontját. Többször hangoztattuk már, hogy nem tartjuk szerencsésnek, ha különféle számokkal dobálózunk. Ez a számháború már az elmúlt évben is megbosszulta magát, amikor miniszterelnök úr '95ben '96os NATOtagságot jósolt Magyarországnak. Nem g ondolom, hogy szerencsés lenne jósolgatnunk. Ami a kisebbségi ügyek kezelését illeti, a FideszMagyar Polgári Párt az Európai Uniós csatlakozást oly módon is szemléli, mint a trianoni trauma meghaladásának egyetlen reális lehetőségét. Úgy véljük, hogy az E urópai Unión belül kibontakozó regionalizmus és az ehhez kapcsolódó politikai intézmények lehetőséget fognak biztosítani arra, hogy határmódosítás nélküli politikai integrációt hajtson végre a magyar nemzet történelmi lakóterületén. Eörsi Mátyás azonban em lítette azt a megközelítési módot, hogy Magyarországnak valamilyen értelemben fel kell adnia a függetlenségét; idáig Keletnek voltunk alárendelve, ezt követően a Nyugatnak leszünk alárendelve. Valójában azt hiszem, azt ő sem hangsúlyozná, hogy nincs lényeg i különbség a két integrációs reláció között. Azonban mi úgy tekintjük az Európai Uniót, hogy ebben a keretben Magyarország nem adja fel a függetlenségét, hanem Magyarország garanciát nyer a függetlenségére. Talán hangsúlybeli különbség, de mi fontosnak ta rtjuk ezt a szemléletbeli megközelítési módot. Ami a határon túli magyarság helyzetét illeti, utalt a miniszterelnök úr a magyarszlovák alapszerződésre, illetve arra az egész problematikára, hogy miként vetődik fel a kormányközi konferencián a kisebbségek védelmének ügye. Örömmel tölt el bennünket, hogy a kormányközi konferencián ilyen fejlemények történtek, hogy a kisebbségvédelemben ilyen típusú garanciákat kíván beépíteni az Unió. Azonban Magyarországnak sajátos feladatai vannak a határon túli magyarság gal szemben; nemcsak a magyarországi kisebbségek területén vannak Magyarországnak kötelezettségei, hanem a határon túli magyarsággal szemben is, alkotmányos alapokon. Ilyen értelemben és ebből fakadóan, ha a határon túli magyar közösségek nem lesznek része sei a NATO kibővítése első körének és ők nem tartoznak integrációhoz, mi pedig tartozunk integrációhoz, abban az esetben Magyarországnak el kell kerülnie a cserbenhagyás érzésének kialakulását, ami ebben a helyzetben könnyen uralkodhat el a határon túli ma gyar közösségeken. A magyar kormánynak ki kell alakítania azt az intézményes egyeztető mechanizmust, amelyen keresztül ezt az időszakot a határon túli magyarság úgy tudja megélni, hogy Magyarország nem cserben hagyja őket. Annál is inkább, mert megítélésün k szerint - és itt lényeges különbség van a kormány és a Fidesz álláspontja között - a magyarszlovák alapszerződés egyelőre gyümölcsöket nem hozott, egyelőre azt az érzést erősítette meg ezekben a közösségekben, hogy euroatlanti vélt érdekekért a magyar k ormány támogatására nem feltétlenül támaszkodhatnak. Megítélésem szerint korai lenne még a ratifikációs folyamattal kapcsolatban is örülnünk. Látható, hogy azon konkrét eredmények mögé is, mint például a párkányi híddal kapcsolatos eredmények, kérdőjelek k erültek az elmúlt időszakban. Bízunk abban, hogy ezek a kérdőjelek nem fognak nagyobbodni. (16.10) Befejezésül: a FideszMagyar Polgári Párt a legfontosabbnak azt tartja, hogy az euroatlanti integráció folyamán a magyar társadalom támogatottsága megmaradjo n. A mai Szonda Ipsos közvéleménykutatás szerint, ami a Magyar Nemzetben olvasható, ez a támogatottság mind az EU, mind a NATO iránt még megvan. Akkor azonban, hogyha a magyar kormány a rossz gazdaságpolitikáját állandóan rá fogja kenni az Európai Unióra vagy a különféle nemzetközi integrációkra, akkor félő, hogy ez a támogatottság meg fog szűnni. Ezt pedig el kell kerülni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
