Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GICZY GYÖRGY (KDNP):
2845 vitatkoztak, hogy ki legyen, aki a tatárokkal a harcot fölvegye. Az eredmény ismert: megegyezés hiányában a tatárok majdnem elsodorták ezt az országot a Kárpátmedencéből. (Zaj.) Gondolhatok a török időkre, amikor szintén a magyar uraknak fontosabb volt az, hogy az akkori király hatalmát kezdjék ki; a belpolitikai villongások miatt Magyarország ismételten, hosszú időre igen tragikus helyzetbe került. Úgy ítélem meg, ha ezekb en a kérdésekben - amelyek Magyarország nyugati integrációját illetik - a pártok az előttünk álló feladatokat arra kívánják kihasználni, hogy a jelenleg kormányon lévő erőket szapulják, és lehetőleg minden kérdésben vitát szítsanak, akkor ugyanúgy járunk e l, mint ahogy számos történelmi kudarc során Magyarország sajnos nem állta ki a próbát. A magam részéről ezt tartanám egy turáni átoknak, és nagyon jónak tartanám, ha mindannyian belátnánk: az előttünk álló tét olyan hatalmas, hogy nagyon jó lenne, ha lega lább ezekben az alapvető kérdésekben tényleg egyet tudnánk érteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja részéről Giczy György képviselő úrnak. DR. GICZY GYÖRGY (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Elnézését kérem, hogy először nem az ön megnyilatkozásával foglalkozom, hanem szeretnék frissiben reagálni Eörsi Mátyás képviselő úr megnyila tkozására... (Dr. Toller László: Nem lehet! - Dr. Torgyán József: Ő is reagált a miénkre!) ...csak egy mondat erejéig. Ő is szóvá tette a Független Kisgazdapárt hozzászólását, tehát úgy gondolom, akkor én is szóvá tehetem a Szabad Demokraták Szövetségének h ozzászólását. (Zaj.) Úgy gondolom, Eörsi képviselő úrnak be kell látnia azt, hogy a parlamentben, ahol a pluralizmus érvényesül, a pártok a pártpolitikai szempontok alapján szólnak hozzá. Nyilván ő is ezt tette, és ha ő - mint magyar úr - eldönthetett egy bizonyos kérdést, akkor a többi magyar úrnak is lehetősége van, hogy esetleg más szempontból tekintsenek bizonyos kérdéseket. Másfelől a pártok létét pontosan az indokolja, hogy mindegyik pártpolitikus - legalábbis föltételezhetően - meg van győződve afelő l, hogy a saját pártja érdeke, programja egyúttal a nemzet érdekét és programját is kifejezheti. Ennek alapján ülünk itt, és ennek alapján kívánunk hozzászólni a miniszterelnök úr szavaihoz. Először is megköszönöm miniszterelnök úrnak a tájékoztatót, és az t hiszem, számára nem mondok újat akkor, amikor fölhívom a figyelmet a tisztelt Házban arra, hogy a második világháborút követően tulajdonképpen a kereszténydemokrácia európai terve fogalmazódott meg. Akkor még Európai Unióról nem beszéltek a kereszténydem okrata politikusok, de éppen Németország és Franciaország megbékélését tekintve valami elkezdődött már akkor is, és valóban egy reménykeltő folyamat elején állunk most napjainkban is. Beteljesedik az, amit a kereszténydemokrata Robert Schuman mondott az Eu rópai Gazdasági Közösség létrehozásának pillanatában, hogy Európát nem csupán az akkor szabad népek érdekében kell megteremtenünk - mondta , hanem azért is, hogy oda befogadhassuk - ő így fogalmazott - "a keleti népeket", tehát KeletEurópa népeit, amelye k fölszabadulva eddig elszenvedett elnyomatásukból, befogadásukat és erkölcsi támogatásukat kérik majd. Prófétai szavak ezek, amelyek valóban napjainkban teljesülnek. Azt gondolom, hogy amikor az Európai Unióról, az európai integrációról beszélünk, akkor v alóban mindenki beláthatja a magyar parlamentben, hogy az új tagok csatlakozásával - a közép- és keleteurópai országok Európai Unióhoz való csatlakozásával - maga az Európai Unió története is egy új szakaszba kerül. (15.50) Tehát megfelelőképpen, e történ elmi súlyának megfelelően kell értékelnie mindenkinek ezt az eseményt vagy ezt a tervezett eseményt. Ugyanakkor hadd hívjam föl miniszterelnök úr figyelmét arra is - bár nem biztos, hogy ez szükséges, de a mostani fölszólalásában erre nem tért ki, én mégis szükségszerűnek tartom : magától
