Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2823 Ezt támasztj a alá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 30. §a, amelynek (1) bekezdése szerint: "az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a bevételeket és a kiadásokat, fejezetenként és címenként"; valamint a (2) bekezdés: "a költségvet és elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a többlet rendeltetéséről vagy a hiány fedezéséről". A privatizációs bevételekről konkrétan az 1992. évi LIV. törvény 16. § (1) bekezdése rendelkezik, amely szerint: "a 15. § szerinti pénzbevételek előirányzott mér tékéről és felhasználásáról, így különösen az államadósság törlesztéséről az Országgyűlés, az éves költségvetési törvény rendelkezéseivel összhangban, az irányelvekben dönt" - vagyonpolitikai irányelvekről van szó. "Az irányelvekben meghatározza az állam t örvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges ingyenes vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, továbbá a bevételnek a vagyonügynökség által felhasználható hányadát." Ugyanezen rendelkezést kell alkalmazni az ÁV Rt. által befo lyt bevételekre vonatkozóan, mivel az 1992. évi LIII. törvény 11. § (3) bekezdése ezt mondja ki: "A vagyonkezelő részvénytársaságot a hozzá tartozó üzletrészek, részvények értékesítése során az (1) és (2) bekezdésben foglalt korlátok között ugyanazok a jog ok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény szerint a vagyonügynökséget". Tekintettel arra, hogy az 1995. költségvetési évre nem született vagyonpolitikai irányelv, egyetlen, a privatizációs bevétel felhasználására irányuló jogszabály maradt: az 1995. évi költségvetési törvény - amelyben azonban nem szerepel a 12 milliárd forint összegű hitelkonszolidációs államkötvény visszavá sárlására felhatalmazás a privatizációs bevételekből. A költségvetési törvény 9. § (2) bekezdése meghatározza a privatizációs bevételek mértékét 150 milliárd forint összegben, amelyet az Országgyűlés rendelkezése szerint kizárólag kamatkiadásra kell fordít ani, más módon történő felhasználása nem lehetséges - ezt az elfogadott törvény mondta ki. Az 1995. évi pótköltségvetés már legalább 150 milliárd forint privatizációs bevétel befizetési kötelezettségét irányozza elő, viszont nem határozza meg annak felhasz nálását. Ebben az esetben sincs azonban lehetőség a bevételek szabad felhasználására, illetve arra szóló kötelezettségvállalásra. A teljes képhez tartozik, hogy a '95ös költségvetési törvény 9. § (4) bekezdése ad némi lehetőséget a privatizációs bevételek felhasználására, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások fedezésére, összesen 22,5 milliárd forint összegben. A tőkejuttatás lebonyolítása alapján azonban ez az összeg nem lehet a fedezete a Budapest Banknak juttatott 12 milliárd fori ntos tőkeinjekciónak, mivel akkor a Pénzügyminisztérium az összeget azonnal - a költségvetési törvény hatálybalépését követő napon - készpénzben utalhatta volna át a Budapest Banknak, és nem lett volna szükség hitelkonszolidációs államkötvény felhasználásá ra. Mi következik tehát, tisztelt képviselőtársaim, az előbb elmondottakból? A fentiek szerint a privatizációs bevételekre vonatkozó jogi szabályozás a teljes privatizációs bevétel feletti rendelkezési jogosultságot az Országgyűlés hatáskörébe utalja. Mive l az Országgyűlés e hatáskörét nem adta át a pénzügyminiszternek, annak nem volt joga a bevételek felhasználásról rendelkezni, illetve arra vonatkozó megállapodást kötni. Ugyancsak az Országgyűlés döntési jogosultságát támasztja alá a költségvetési törvény 8. § (2) bekezdése, amely a rendkívüli bevételek közé sorolja az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezettől származó privatizációs bevételeket; és mivel sem a költségvetési törvény, sem az államháztartási törvény nem ruházza á t a meghatározott mérték felett való rendelkezési jogosítványokat más szervre, ezek általános elvei alapján ez marad az Országgyűlés hatáskörében. Itt tehát szerintem törvénysértés esete forog fönn. Tisztelt Ház! A 12 milliárdos tőkejuttatás tényleges lebo nyolítása 1995 februárjában történt meg, amikor az ÁV Rt. 12 milliárd forintot a tőketartalékából véglegesen és visszteher nélkül, azaz
