Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Valóban együtt kell-e élnünk az egyre növekvő bűnözéssel?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
2748 Szabó András írta 1979ben: "A nyugati országok kriminológiájában úgyszólván általánosnak mondható az a vélemény, hogy a fe jlődés és a szabadság árát szükségképpen a bűnözéssel kell megfizetni." 1993ban Budapesten, a XI. nemzetközi kriminológiai kongresszuson az egyik előadásban ez hangzott el: "Kelet- és KözépEurópa országainak, a fejlett ipari államokhoz hasonlóan, többek között az emelkedő bűnözéssel kell fizetniük a szabadságért." A "Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon" című tanulmányban, 1984ben olvashattuk: "Már eddig is kárt okozott és hosszú távon még inkább súlyos politikai és erkölcsi kárt okoz az a sz emlélet, amely a társadalmi beilleszkedési zavarok - ezek egyike a bűnözés - jelenségeiben holmi takargatni és elkendőzni való társadalmi tényt lát, és nem néz szembe határozottan azzal, hogy minden fejlődő és modernizálódó társadalomnak meg kell tanulnia tartósan együtt élni e zavarokkal." ENSZszakértők 1992ben tették közzé az 1970 és 1985 közötti évek bűnözésének a társadalmigazdasági fejlődés kontextusában végzett vizsgálatáról készült jelentést. E folyamatok elemzése alapján a világ bűnözésének továb bi emelkedésével számolnak az ezredfordulóig, és nagyobb növekedést tételeznek fel a világ fejlettebb régióiban, mint a kevésbé fejlettekben. Ez a növekedés számot vet azzal, hogy közben az államok egyáltalán nem tétlenkednek: növekedik a százezer lakosra számított rendőri létszám - remélhetőleg Magyarországon is , fejlődik a törvényhozás, fokozódik a bűnözés elleni nemzetközi összefogás, javul az igazságszolgáltatás, a bűnmegelőző tevékenység, és az egész büntetésvégrehajtási rendszer. Ezek a dolgok a kr iminológiai irodalomban közismertek. Álmomban sem jutott eszembe, hogy az általam elmondottak akként is értelmezhetők, ahogy azt a képviselő úr tette. Ellenkezőleg: arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a bűnözés növekedése Magyarországon - de másutt se m - nem nyári zápor és nem átfutó eső, hanem tartós tendencia. A törvényhozásnak, a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak erre kell felkészülnie. A bűnözés növekedésének többféle tudományos magyarázata ismert, az azonban nem kétséges, hogy ez összefüg g a társadalmigazdasági fejlődéssel. Az első kérdésre a válaszom: én nem kívánom sem az egyénnek, sem a társadalomnak felszámolni a szabadság árát. A bűnözés alakulásából fakadó veszélyek komolyságára szerettem volna felhívni a figyelmet. (15.30) A másodi k kérdésre a válaszom: a bűnözés ebben a régióban is, de az egész világon is a maga törvényszerűségeinek engedelmeskedik. A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás természeténél fogva az elkövetett bűncselekményre reagál annak érdekében, hogy újabbakat megelő zzenek. A bűnözés elleni küzdelem azonban nem korlátozható a hatósági fellépésre. Átfogó bűnmegelőzési stratégiára van szükség, amely átfogja az állami és a társadalmi tevékenységek egész rendszerét. Csak ilyen stratégia alapján bizakodhatunk abban, hogy a bűnözést ellenőrizhető folyamatként kezeljük és a lehető alacsony szinten tartsuk. Én annak idején még azt tanultam, hogy a kommunizmusban a bűnözés meg fog szűnni, mert megszűnik a kizsákmányolás. Én viszont már nem ezt tanítottam. Kérem tisztelettel vál aszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae a legfőbb ügyész válaszát. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Minden ellenkező híresztelés dacára le kí vánom szögezni, hogy engem interpellációm előterjesztésekor a legfőbb ügyész úrral szemben semmiféle antipátia vagy egyéb motiváció nem vezérelt. (Derültség a bal oldalon.) Ugyanis erre semmi okom nem lenne. (Moraj a kormánypártok
