Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2674 Egyenjogúak vagyunk. Tekintsük egymást becsületes, korrekt partnernek. És addig, ameddig bírói ítélet nem állapítja meg turpis szándékunkat, adjunk egymásnak bizalmat és hitelt. (Dr. Takács Imre: Ezt mondd a Homokinak!) A felszólalásom címe: A politika kultúra. Íme most rögtön kaptunk egy bizonyítékot arra nézve, hogy mennyire szükséges lenne mindannyiunknak a politikai kultúrához méltó viselkedés. (Taps a jobb oldalon.) Nagyon köszönöm képviselőtársam a példáját, amit i tt rögtön produkált. Óriási hiba az, amikor valaki egy politikai irányító helyzetben a politikai ellenfelének és nem ellenségének a szájában kívánja a szót megfagyasztani. Nem lehet. Adjuk meg egymásnak azt az emberi tisztességet, hogy megfigyeljük egymást és hangot adjunk egymásnak. (8.50) Ugyanakkor mélységesen súlyos hibának tartom azt, hogy egy kiváló koponya, egy mindannyiunk által nagyra becsült, csodálatos szürkeállomány rémképekkel fenyeget bennünket és közben önmaga követ el olyan súlyos hibát, ame llyel a társadalmat igyekszik megóvni valami falra festett ördögtől. Mert úgy hiszem, hogy azt, aki címkéz, aki könyvsátrak felborogatására bújtat - vagy arra hív fel, vagy annak lehetőségét egyáltalán megemlíti , már nagyon nehéz lenne elhatárolni a köny végetésektől. A magam részéről helytelenítem ezt, és remélem, hogy az általam szellemileg egyébként nagyon nagyra becsült, kiváló koponya nyíltan elismeri ezt a hibáját - mindannyian emberek vagyunk, és ő is. Megadjuk neki is a tévedés jogát - a jó szándék ú tévedés jogát , de tiltakozunk az ellen, hogy aki nem gyakorlott politikus, és teszem föl, nem úgy fejezi ki magát, mint ahogy egy íróasztal melletti felkészülésben ez elvárható lenne, azt ezért sajtóössztűz alá vegyék. Mert mit jelent ez? Ez tulajdonké ppen azt jelenti, hogy azok a személyek, akik a médiát irányítják, félnek az igazságtól, még akkor is, ha az igazság netán nem a legfogyaszthatóbb formában jelenik meg, ha az indulatok pillanatnyi befolyásolásának hatása alatt van. (Az elnök poharát megkoc ogtatva jelzi az idő leteltét.) A valóságot, az igazságot, a szándékot kell nézni. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Reagálásra nem jelentkezett egyetlen frakció sem. A következő n apirend előtti felszólalást hallgatjuk meg: Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZPSZDSZkormán y a múlt év nagy sikereként könyvelte el a gázszolgáltató vállalatok eladását. A sikert, azt hiszem, azóta valamennyi fogyasztó a saját bőrén érezheti; de szeretnék néhány példát idézni arra, milyen visszás helyzetet teremtett a kormány döntése. Az eltelt rövid időben kiderült, hogy az új tulajdonosok ugyanúgy a "Mari néni, Jóska bácsi", vagyis a fogyasztók pénzéből kívánnak fejleszteni, mint azt tették korábban a hazai vállalatok is. A gázszolgáltatásról szóló törvé ny kimondja, hogy egy miniszteri rendeletnek kell szabályoznia azt, hogy ha valaki fogyasztóként akar rákapcsolódni a hálózatra, akkor mennyi fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. Nos, ez a miniszteri rendelet egy év késéssel, 1995. augusztus 8án jelen t meg - de akár meg se jelent volna. Ezt ugyanis azóta sem tartja be senki; ha mégis betartaná, abban sem lenne sok köszönet. A rendeletben van ugyanis két képlet, ami alapján először ki kell számítani egy hozammutatót. A hozammutató viszont olyan adatokbó l számítható ki, amelyeket egyszerű halandó nem ismerhet, vagy pedig nagyon könnyen manipulálhatók. Hadd mondjak egy példát erre: A képletben szerepel az úgynevezett beruházási költség. Ez a beruházási költség a tanulmánytervekben rögzített, a számviteli t örvény szerint aktiválható eszközérték. Az összeg azonban a gyakorlatban 40 százalékkal magasabb, mint a tényleges kivitelezési költség; sőt,
