Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és elnapolása - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ):
2656 valamint az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban történő létrehozása a természet védelmét szolgáló feltételrendszer kialakítását igényli. Látjuk, hogy a törvényjavaslat egy deklarációval kezdődik: a természeti értékek és ter ületek a nemzeti vagyon pótolhatatlan értékeit képezik. Miért pótolhatatlanok ezek az értékek? Azért, mert a természetben a folyamatok - bizonyítja ezt életünk - irreverzíbilisek, visszafordíthatatlanok. Tehát amit egyszer a természetben tönkreteszünk, az már úgy többé nem állítható helyre. A gond az, hogy már szinte mindent átalakítottunk, ezért a még megmaradt értékeket mindenképpen meg kell őriznünk. Ez országunknak azon kevés és ennek folytán külön megbecsülést kiérdemlő területe, amelyben az Európai Un ióval szemben még előnyben vagyunk. Ezért kiváló alkalmat nyújt nemcsak a szűkebb értelemben vett természetvédelem, hanem tágabb értelemben az ezekhez az elvekhez kapcsolódó, a fenntartható fejlődés elveit vállaló mezőgazdaság, a biotermelés, az idegenforg alom, a falusi és ökoturizmus, a vízgazdálkodás - hoszszabb távon a társadalom és gazdaság nagyobb részének ilyen irányú irányváltása. Szeretném felhívni a figyelmet valamire: az Európai Unió fejlesztési programjavaslatának 4. szcenáriója a fenntartható fe jlődés területeinek elsősorban a folyóvölgyeket javasolja. Ezért láttam volna szívesen a törvényben a folyók és hullámtereinek, völgyeinek védelmét, hiszen ezáltal nemcsak a vízminőség, az ívóvízbázis, az élővilág, a természetközeli erdők, a biológiai sokf éleséget és az élővilág legfontosabb migrációs pályáit védenénk meg, hanem ezzel megteremthetnénk a környezetbarát gazdálkodás alapjait is ezekben a térségekben. A jó természetvédelmi törvény feltétele hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának. Minden ál lam civilizáltsági fokának mértéke, hogy mennyire óvja természeti értékeit. Nekünk, magyaroknak különösen fontos kell hogy legyen a természetvédelmi törvény, különösen akkor, ha áttekintjük hosszú távon lehetőségeinket az egységesülő Európában. A fejlett á llamok óriási versenytársak lesznek minden fronton. Az Európai Unió szabályozottsága, a nagy lehetőségek mellett a nagy korlátokra is figyelemmel kell lenni. Biztos, hogy érhetünk el és érünk is el nagy sikereket az ipari vagy az agrárszférában, a keresked elemben, a szolgáltatásokban, a szállításban, egyebekben. Ezek mellett, ha okosan ki tudjuk használni, akkor jelentős haszon várható a meglévő természeti értékek megismertetésével, azok különlegességének és egyediségének a bemutatásával. Európaszerte turi sztikai vonzerőt jelent a Hortobágy, Bugacpuszta, az idekötődő pásztorromantika. Az más kérdés, hogy helyenként, sajnos, csak erről ismernek, és az is egy másik kérdés, hogy itthon ezt hogy adjuk elő az idegenforgalomban. Ezek után két elgondolkoztató tén yt szeretnék leszögezni. Az egyik az, hogy egyes nyugateurópai gazdag országoknál első helyen áll az idegenforgalomból származó bevétel. A második: Magyarországon a leginkább fejleszthető és gyors eredményekkel kecsegtető ágazat az idegenforgalom - egyes közgazdászok szerint. Mi következik ebből a természetvédelmi törvény számára? Az Európai Unió kapuján kopogtató magyaroknak alapvetően fontos az, hogyan ítélnek meg minket Európaszerte - úgy, hogy hasonlítanak. Összehasonlítanak a nagy respekttel bíró fra nciákkal, németekkel, svájciakkal, többek közt abban is, hogy mennyire védik a természet értékeit, mennyire védjük a természet értékeit. Ők óvják erdeiket, tiszták a folyóvizek, azokon a természeti vagy természetközeli területeken, ahol a nagy látogatottsá g ellenére is tisztaság van. A fokozottan védett területek értékeit nagyon óvják, ha kell, súlyosan büntetnek, de úgy hírlik, ehhez az eszközhöz alig kell nyúlniuk, hisz olyan nagy ott a köz ereje, és olyan nagyszerű az iskolákban elkezdett ránevelés. A ha zai falusi turizmust tanulmányozva figyeltem fel arra a tényre, hogy milyen nagy vonzerőt, idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a tájaink, a természeti értékeink mind bel, mind külföldön. Európában sokan, főleg németek, hollandok, skandinávok fedezték fel a pannon táj szépségeit, a FelsőTiszavidék érintetlenségét és csendes, vendégváró falvait. Talán a közvéleményünk, hazai
