Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA JÓZSEF (MSZP):
2652 kötelezettséget. Medgyasszay képv iselőtársam ezt kifogásolta. Ezért én hangsúlyozottan szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy az ilyen létesítmények általában csak a vadászati jog jogosultja számára testesítenek meg értéket. Ezért annak egyszerű árverésen történő értékesítése a v agyon elértéktelenedését eredményezné. Itt lesekről, vadászházakról egyaránt beszélhetnénk. Ilyen feltételek mellett az indokoltnál kevesebb vadászati rendeltetésű létesítményt helyeznének el a vadászati jog jogosultjai. Fontosnak tartom az élőhelyhez és a természetvédelmi területekhez igazodó vadászterület kialakítását is. A területkialakítás szempontjait viszont javasolom kiegészíteni azzal, hogy annak jól látható, természetes határai legyenek. Ezzel sok későbbi vitát lehetne megelőzni. A legnagyobb gondo t számomra azonban a vadászati jog földtulajdonhoz kötése okozza. Tudom, a létrejött kompromisszumok miatt ennek a megváltoztatására nagyon kicsi az esély, de fontosnak tartom felhívni képviselőtársaim figyelmét a ránk leselkedő veszélyekre. Az első veszél y az, hogy minden bérbeadás megtámadható lesz, hiszen mindenütt lehet majd olyan jogos kisebbségi érdeksérelem, amely ellen a 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint pert indíthatnak. A bérbeadáshoz szükséges jognyilatkozatok kiadásával is több gond lehet . Az egyik, hogy nem tudják megmondani: a kialakítandó vadászterületen kik a tulajdonosok - hiszen a részarány kiadása sok helyen még nem zárult le, és léteznek a kárpótlásnál alkalmazott zsebszerződések, akkor is, ha ezekről a jog nem vesz tudomást. Minde zek miatt nem bizonyítható, hogy kinek van például 100 hektár fölötti földterülete. Természetesen az sem tudható, hogy kinek mekkora a tulajdoni aránya. Akkor még nem szóltam arról a problémáról, hogy a tulajdoni arány aranykoronában kerül kifejezésre, ami nek semmi köze a vadászterülethez, amely általában területnagyságot jelent. Ez azt is eredményezheti, hogy a bérbeadáskor aranykoronaérték alapján szavaznak például - mert részarányt meg kell állapítani a törvény szerint , később pedig a terület nagysága alapján kapják a bérleti díjat. S a bérleti díjnál eljutottam a következő problémámhoz. Nevezetesen ahhoz, hogy ha nincs hitelt érdemlő nyilvántartás, akkor mi alapján fogják majd kifizetni a társaságok, a bérlők a bérleti díjat. Legyünk optimisták! Mondj uk azt, hogy minden talpalatnyi földnek megvan a tulajdonosa. Akkor viszont majd azt fogjuk látni hivatalosan, amit én ma egy földkiadó bizottság elnökeként tapasztalok. Azaz, hogy alig több mint ezer hektár földnek 627 tulajdonosa volt 1993ban. Tudjuk, e nnek a 20 428,82 aranykoronának azóta lényegesen több a tulajdonosa, hiszen az öröklődéssel tovább aprózódik a földterület. Talán elfogadják tőlem, ha fő kategóriákban megemlítem azt, hogy milyen a megoszlása ennek a földtulajdonnak. Az említett 627 tulajd onos közül 300 és 400 aranykorona közötti tulajdonnal mindössze egy személy rendelkezik; 200300 aranykorona közötti tulajdonnal 5 fő, 50100 aranykorona között 64 fő, 3050 aranykorona között 59 fő, 10 és 30 aranykorona között 285 fő, 5 és 10 aranykorona között 78 fő, és 5 aranykorona alatt 107 fő. Ha összeadjuk, akkor azt láthatjuk, hogy 30 aranykoronánál kisebb területe van 470 főnek a 627ből. Hát ez van... A legnagyobb tulajdonosnak sincs 20 hektár nagyságú területe. Tudom, hogy sok településen hasonló a helyzet, hiszen ez csak egy kiragadott, és nem keresett példa volt. Kérdezem én a tisztelt képviselőtársaimat, mennyi bérleti díjat lehet fizetni, mondjuk, 5 aranykorona értékű földre. Talán sokan belátják önök közül, hogy a nyilvántartási, a kifizetési és az egyéb adminisztrációs költségek nagyobbak lennének, mint a kifizetendő bérleti díj. Szabade ezeket a tulajdonosokat nekünk azzal áltatni, hogy a vadászati jog bérbeadásából mi bevételhez juttatjuk őket? (21.00) Szerintem nem szabad, és ezért nem ta rtom ezt jó megoldásnak. Ha nem ilyen lesz a birtokszerkezet, akkor majd gondoljuk újra az egészet, de most egy ilyen döntést meghozni szerintem nem szabad, és én ezt nem is támogatom.
