Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP):
2649 Természetesen alapvető szempontnak tartom, hogy a földtulajdonosokat mindenképpen érdekeltté kell tenni a vadgazdálkodás elősegíté sében, hiszen a vadon élő állatok az ő földjeiken élnek. De ezt állami vadászati jognál is lehet biztosítani, hiszen a bérleti díj a földtulajdonosokra vagy a földtulajdonosok képviselőjére szállna. Azt majdnem felesleges törvénybe iktatni, hogy a földtula jdonos elsőbbséget kapjon a vadászatban, hiszen lehete olyan balga vadásztársaság, amely nem először a jelentősebb földtulajdonosokat veszi fel tagnak, ha az - vagy azok - vadászni akarnak. Ez az érdekük! A vadászati jog földtulajdonhoz kötése - mint mond tam - nem demokratikusabb, mint az állami tulajdoné. Tudniillik a példák - és ezek nyugati példák - előttünk vannak. Még szólhatnék a svéd példáról is, akik pont az 1971es budapesti világkiállítás után vették át a magyar vadászati gyakorlatot, és soha nem látott vadgazdálkodási eredményeik vannak. (20.40) Nem igazán tartom megnyugtató megoldásnak a tervezetben, hogy az ingatlantulajdonosok közössége járna el a vadászati jog hasznosítását illetően. És ha már érdekről beszélünk, ez óhatatlanul oda is vezethe t, hogy a vadászat egy szűk érdekcsoport birtokába kerülne és kiszolgálna olyan érdekeket, amelyek távol állnak a vadásztársadalom évtizedek során fenntartott és megőrzött értékeitől. Mellesleg a törvénytervezet szerinti megoldás nem igazán csak a mostani vadásztársaságok érdekeit szolgálja, mert sokkal inkább a földtulajdonhoz, a nagyobb birtokhoz köti a vadászati jogot. Olyan technikát alkalmaz, amely a kisbirtokost, a kis földtulajdonosokat, illetve azok jelentős részét egyszerűen kizárja a vadászatból, és a meglévő, állami kezelésben lévő óriási méretű vadászterületek is megmaradnak bizonyos apparátusi érdekek kiszolgálására. A földtulajdonosok milliós tábora semmivel sem járna rosszabbul állami vadászati jog esetén, ha a haszonbérleti díj őket illetné. A 300 hektáros megoldásnál, ami a jelentősebb földtulajdonosokat illeti, úgy érzem, hogy a tervezet szerinti megoldás esetében a kistulajdonosok alig fognak kapni valami haszonbérleti jogot, de a nagyobb földtulajdonnal rendelkezők mindig rájuk fognak hiva tkozni megszületendő kiváltságaik megszerzése, majd megőrzése érdekében. Úgy érzem, ettől függetlenül - mint kompromisszumos megoldást - a 3000 hektáros vadászterületet támogathatónak kell tartani, ezekkel a veszélyekkel, amelyeknek kitértem egyes elemeire . Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatásul közlöm, hogy mindenképpen megkíséreljük lezárni a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat ál talános vitáját és a természet védelméről szóló törvény általános vitáját. Érdemben nem kerül sor az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására, a Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi tevékenységéről szóló beszámoló és a Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi beszámolójának elfogadásáról, valamint a versenypolitika időszerű kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatására. Hasonlóképpen nem kerül sor a nemzetbiztonsági szolgálatokról sz óló 1995. évi CXXV. törvény végrehajtásának értékeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának érdemi tárgyalására. Megadom a szót Gerócs József úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vadásztársaim! Én nem szeretnék sokat beszélni: több éves vadászati tapasztalatomat és a vadásztársaim véleményét szeretném röviden elmondani.
