Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
2640 adódóan nekik ez a törvény nem lehet sürgős. Tekintettel arra, hogy a parlamentbe n énszerintem túl sok, de mások szerint is sok vadász ül, ebből adódóan a kormány is az ő érdekeik kiszolgálására hajlandó. Ezt jól mutatja egyébként maga az előterjesztés is, és jól mutatja az a vita, ami itt folyik. Tehát az a megállapítás, amit Mészáros Béla képviselőtársam mondott, hogy nem pártok, hanem sokkal inkább érdekkörök között folyik a vita, teljes egészében megfelel a valóságnak. Ilyenformán az a kritika vagy megfogalmazás, miszerint a kormány is annak a társaságnak a szekerét tolja, amelynek tagjai jelenleg vadásznak, ebből adódóan igen kicsi esélyük van azoknak, akik ebben a folyamatban módosítást szeretnének elérni, és a bérkilövők irányába eltolni. S megmondom őszintén, az MDFnek egybehangzóan az a véleménye, mivel egy országban mindenki n em vadászhat, ebből adódóan, aki vadászik, az fizesse meg. S ez az elv nem mindenkinek tetszik. Ugyanis a társaság jelentős része úgy szeretne vadászni, hogy azt, ha lehet, ne nagyon kelljen megfizetni. Tudomásul kell vennünk, és ezt mindenkinek tudomásul kell venni: a vadászat drága sport. Az előbb Francz képviselőtársam azt mondta, egy puska árán lehet 20 hektár földet venni, de az nem jogosítja föl az állampolgárt, hogy ha vesz egy puskát 20 hektár föld árán, akkor a másik 3000 hektáron ingyen vadászhat. Ez semmiképpen nem jogosítja föl! (Francz Rezső: Egyetértek.) És itt van a probléma. Egyébként jól mutatja azt, amit itt már többen is elmondtak velem együtt, hogy milyen körök fognak itt össze, hogy Schamschula képviselőtársam és Francz Rezső, akik elég távol állnak a politikai palettán egymástól, milyen pompásan egyetértenek vadászati törvényügyben, pontosabban a vadászati mozdulatlanság ügyében. Nem szakmailag, hanem érdek alapján. Tehát, képviselőtársaim, igenis megérett a vadászati törvény a módosítás ra, és igenis, az MDF véleménye szerint szükség lenne egy olyan vadászati törvényre, amelyik végre tényleg a tulajdonos, mármint a földtulajdonos érdekét is figyelembe véve szabályozná ezt a szabályozatlan területet. Az előbb már említettem, de most újra e l kell mondanom, hogy azok az érvek, miszerint csak ekkora területen - és csak azért nem mondok számokat, mert több szám van forgalomban , több ezer hektáron lehet vadgazdálkodni, nagyon függenek attól, hogy milyen vad vonatkozásában kívánok vadgazdálkodn i. Én a területen, ahol gazdálkodom - és nem vadgazdálkodom és főleg nem vadászom , pompás fogolyállományt neveltem föl évek munkájával, amit ezen a télen mind egy szálig valakik levadásztak - ha valaki kijön, meg tudom mutatni, ott vannak a patronok ; n yúl se maradt egy se. Remélem, nem a vadgazdálkodás szellemében történt a dolog. De tény, hogy ezen a bizonyos, a vadnak alkalmas területen ki lehet alakítani egy törzsállományt. (20.00) Én nem azt mondom, hogy 30 hektár alkalmas vadgazdálkodásra, de a sza rvast és a foglyot, a nyulat és az őzet nem lehet közös nevező alá vonni vadgazdálkodás szempontjából - a vízi vadról pedig ne is beszéljünk, az egy egészen más kategória. Tehát azt kijelenteni, hogy ekkora és nem kisebb, ez ilyen formán nem ül. Egyébként jól mutatja a szándékokat az egyéb intézkedések sora. Közülük csak egyet szeretnék megemlíteni, ezt a bizonyos, állami erdőgazdaságok vezetőinek írott ÁPV Rt.levelet. Miközben a parlamentben folyik a vadászati törvény tárgyalása, az állami tulajdon kezelé sével és privatizációjával megbízott szervezet ügyvezetője arra biztatja az állami erdőgazdaságok vezetőit, hogy még a törvény megjelenése előtt adják el tulajdonjogilag a vadászházakat, illetve a vadászháztelkeket az ott most vadászó vadásztársaságoknak, mert erre a törvény megjelenése után esetleg nem lesz lehetőségük. Tisztelt képviselőtársaim, ez példátlan! Hogy ezzel a mezőgazdasági bizottság úgy foglalkozott, ahogy foglalkozott, az nagyon jól mutatja, milyen erők mozognak a színfalak mögött, milyen pr esszió van azon, hogy a pozícióban lévő körök pozícióban is maradjanak. Amit az előbb említettem, nem jelent mást, mint azt, hogy most, a törvény elfogadása előtt - ha egyáltalán elfogadjuk a törvényt - olyan helyzetet teremtsünk, ami alapján adott esetben egy vadászterületen egy időben két vadásztársaság jogszerűen tartózkodik: egyik azért, mert övé a vadászház és a telek,
