Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2602 T isztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hegyi Gyula képviselőtársam azt mondta, hogy mi jó szívvel adjuk a pénzt. Való igaz! De nem biztos, hogy jó szívvel fogadják azok a döntést, akiknek az Országgyűlés elutasítja a kérelmét, v agy akiknek kevesebbet ad annál az összegnél, mint amennyit kértek. Ugyanis ma délelőtt az irodaházban találkoztam egy kisebbségi társadalmi szervezet vezetőjével, aki a kezembe nyomott egy levelet, amely Gál Zoltán elnök úrnak szól. Ebben a levélben ez a kisebbségi szervezet élesen tiltakozik az ellen, hogy politikai megfontolások miatt immár harmadik éve nem kaptak támogatást. A politikai indokot abban vélik felfedezni, hogy ennek a kisebbségi szervezetnek a neve, igen tisztelt képviselőtársaim, az, hogy Magyar Cigányok Antifasiszta Szervezete. (Szórványos derültség.) Köszönöm szépen azoktól, akik figyeltek, hogy mosolyognak némileg azon az irónián, hogy úgy tűnik, ez a parlament egy antifasiszta szervezetnek nem akar költségvetési támogatást adni. Én korá ntsem tartom annyira egyértelműnek az országgyűlési bizottság határozatát, mint az előttem szóló előadó, mert - ezt azért hozzá kell tennem - ez nem egy hétpárti javaslat. Ennek a javaslatnak igen nagy hátránya, hogy - ahogy Hegyi Gyula képviselőtársam hel ytállóan mondta - két év alatt még mindig nem sikerült megoldani, hogy ezek a pénzelosztások automatikusan jó és kézzelfogható ismérvekhez kapcsolódjanak. Ennek tudható be, hogy egyes szervezetek részéről a mai napig még mindig némileg helytálló az a megál lapítás, hogy itt szimpátiák alapján történik a döntés; pártpolitikai preferenciák alapján egyes szervezetek többet kapnak, mások kevesebbet, illetőleg egyáltalán nem kapnak. Úgy gondolom, illő lenne, ha a 72 százalékos kormánytöbbség valóban megpróbálná m egvalósítani néhány elhatározását, és ezt a problémát is megoldaná. Egyébként lehetséges, hogy csak addig kellett az országgyűlési pénzelosztó mechanizmus ellen fölemelni szavukat korábbi ellenzékként, ameddig az akkori kormánytöbbséget lehetett megvádolni a részrehajlással. Mihelyt a helyzet megváltozott, és a jelenlegi kormánytöbbség van osztogatási pozícióban, akkor ez kellemes, hisz olyan egyesületeknek, szervezeteknek lehet pénzt adni, amelyek esetében - véleményem szerint - föl sem merülhet az a kérdé s, hogy a kisebbségi identitástudat megőrzéséhez hozzájárulnak. Ha igen tisztelt képviselőtársaim megnézik ezt a határozati javaslatot, akkor azért el kell gondolkozzanak azon, hogy vajon a Rumongro Országos Szocialista Szervezet, a Magyarországi Romák Lib erális Szervezete vagy a Magyarországi Szocialista Romák Szervezete miért éppen a kisebbségi pénzekből kap, holott - az én felfogásom szerint - ez a kisebbségi keretösszeg azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek, nemzeti etnikumok meg t udják őrizni az önazonosságukat, fejlesszék a nyelvi, vallási kötődésüket az anyaországukhoz. Azt hiszem, ha egy csoport politikai jellege alapján határozza meg magát, akkor talán nem célszerű ebből a keretből részesíteni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! M ajd kérni fogom elnök asszonyt, hogy az általános vitát ne ma zárja le, hanem holnap kerüljön ez lezárásra, mert részben már beadtam módosító javaslatot, részben pedig még be kívánok adni. Ugyanis országos önkormányzatok is megkerestek azzal, hogy nincsene k megelégedve ezzel a pénzelosztással. Tudniillik nagyon helytelen az a mechanizmus, hogy a kisebbségek többfajta forrásból kapnak pénzösszegeket. Vannak közalapítványaink - ezen belül külön van közalapítványa a cigányságnak , van ez a pénz, amit a bizott ság eloszt, és ezenkívül a Művelődési Minisztériumnak is van különböző lehetősége az egyéb alapítványi támogatásokon kívül. Úgy gondolom, ebben a körben célszerű lett volna az országos önkormányzatoktól megkérdezni, hogy a saját területükön belül hogy tudj ák minősíteni az egyes szervezeteket. Amikor a Magyar Országgyűlés lehetővé tette, hogy létrejöjjenek a kisebbségi országos önkormányzatok, akkor ezzel mintegy megteremtette a jogi alapot, hogy a kormányzatnak az országos önkormányzatok legyenek a tárgyaló partnerei. Ha véleményt akar mondani az Országgyűlés egyegy kisebbségi szervezet munkájáról, működéséről, ehhez okvetlenül meg kellene kérdezni az országos önkormányzatot, hogy szerinte milyen munkát végez az a szervezet. Így elkerülhető lett volna példáu l az - amire a módosító
