Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
2600 Ennek alapján és a pályázatokat nagyon figyelmesen mérlegelve, hosszas munka alapján állította össze a bizottság ajánlását a bizottság ezen célra szerveződött munkacsoportja. Így alakult ki az a javaslat, amely vég ül is a bizottság ajánlása formájában idekerült az Országgyűlés elé. Tekintettel azonban arra, hogy tavaly ilyenkor a szervezetek már megkapták a pénzüket, nyilvánvaló, hogy most már fogytán az eddigi keretük, és nagyon számítanak erre a segítségre. Ugyana kkor el kell mondanom azt is, hogy a pályázati kiírásban szereplő kritériumok közül néhány olyan volt, amely számos szervezetet kizárt a támogatás lehetőségéből. Az egyik legfontosabb - és az újak között ezt említem meg - az volt, hogy azok a szervezetek, amelyek köztartozásokat halmoztak fel, nem részesülhettek támogatásban. Ez meglehetősen éles és érdes visszhangot váltott ki a szervezetek körében, mégis úgy gondolom, hogy az Országgyűlésnek akkor, amikor közpénzekről van szó, nagyon szigorú eljáráshoz ke ll tartania magát. Azok a szervezetek, amelyek személyi juttatásra kifizettek pénzeket, és ennek vonzatait - a társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a személyijövedelemadóelőleget - nem fizették ki, további költségvetési támogatásból ne toldozzákfol dozzák a maguk pénzeit. Ez volt az az új elem az idei támogatások rendszerében, amely jelentősen különbözött a megelőző évekétől. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve jó lelkiismerettel ajánlom az Országgyűlés figyelmébe ezt a terjedelmes listát, amel y csaknem 300 pályázó közül felsorolja azokat, amelyeket a bizottság támogatásra érdemesnek javasol. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a bizottság javaslatát. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőit, hog y kíváne közülük valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, először Hegyi Gyulának, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Sepsey Tam ás, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében. Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Néhány gondolatot szeretnék megemlíteni a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásával kapcso latban. Az első gondolat, amit mindenképpen ki kell emelni ebben a Házban, hogy - gondolom, mindannyiunk nevében mondhatom - jó szívvel adjuk ezt a támogatást. Biztosak vagyunk benne, hogy a hazai kisebbségi szervezetek működését támogatni közérdek, fontos , és közügy, hogy ezek a kisebbségi szervezetek a lehetőségekhez, az ország lehetőségeihez képest minél komolyabb támogatásban részesüljenek. Azt is meg kell említeni, hogy mi ezt nem viszonosság szándékával adjuk, ettől függetlenül természetesnek tartanán k, ha nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is az adott kisebbségek - többek között a magyar kisebbség - kulturális és egyéb szervezeteit az illető országok hasonló gondolkodásmód, hasonló demokratikus logika alapján támogatnák. Ugyanakkor, mivel m égis csak adófizetők pénzét ítéljük oda különböző szervezeteknek, fontosnak tartok néhány szempontot hangsúlyozni ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy amikor adófizetők pénzét, közpénzeket ítélünk oda, akkor, akármilyen nemes célra is tesszük, azokról az elvekről, amelyek alapján az odaítélés történik, mégiscsak be kell számolnunk az ország nyilvánosságának és természetesen azoknak a képviselőknek, akik az adott bizottság munkájában nem vesznek részt. Kialakulóban van Magyarországon egy olyan - nem túl sz erencsés - gyakorlat, amely a demokráciát kezdi úgy értelmezni, hogy minden szervezet, minden ágazat, minden szektor egyre több és több állami támogatást kér, és amennyiben ezt nem kapja meg, vagy nem annyit kap, amennyit kér, akkor ezt a demokrácia sérelm eként éli meg, akkor politikai üldöztetésről,
