Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 22 (167. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2427 Továbbmennék: a föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében mire köteles? Köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni. Milyen közreműködésről van szó? Nincs leírva - a bírói gyakorlat pedig, legalábbis eddig, azt mondja: megosztom a kárt 5050 százalékban, mert a tulajdonos sem tett meg mindent a kár megelőzése érdekében. "Köteles a tulajdonos a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatr a jogosultat értesíteni." - Kérdezem, honnan tudom én azt, hogy holnap összetörik a kocsim, vagy az őzek a fiatal gyümölcsfákat ki fogják rágni. Ha nem megy ki a hobbira ősztől tavaszig, akkor tavasszal veszi észre, hogy csak voltak gyümölcsfái. "Kö teles a tulajdonos a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmával (sic!) gondoskodni." - Ma sem tudom, hogy ez mit jelenthet. Szakmai szempontból a vadászok biztosan.., de így jogi szabályozást kiadni, parlament elé beterjeszteni - azt hiszem, el éggé nehézkes. Tudniillik konkrétan meg kell határozni minden esetre vonatkozóan azt a konkrét tényállást, mikor következik be a kár - és itt fokozott felelősséget kell megállapítani. Azt mondja a törvényjavaslat következő része: "Amennyiben a föld használ ója e törvény szerinti közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának terhére kell figyelembe venni." Pontatlan a fogalmazás, amellett ellentmondó, és a bírói gyakorlatban már most is úgy van, hogy a kármegosztás 5050 százalékban történik. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy a Hírös bérkilövő vadásztársaság hozzám intézett leveléből olvassak fel... (Dr. Kis Zoltán: Azt hiszem, azt nem kellene...) - de muszáj, államtitkár úr. 1995. július 20. napján a vadászterület kialakítását kérték Bugac községben. Kérem szépen, ezt arra illetékes szerv megtagadta, arra tekintettel, hogy a z ott levő erdőgazdaság vadászati joga fönnáll - meg nem is tanyás területről van szó. Jelenleg is elmondható: most is tanyás területek vannak. Elszaporodott az adott területen a vaddisznó... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Bocsásson meg, egy törvényjavaslat által ános vitája folyik... DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Igen, elnök úr - akkor tovább mondom; a kárnál voltunk az előbb. Kérem szépen: "A kár megtérítését a kár bekövetkezésétől, folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől 30 napon belül be kell jelent eni." Az előbb utaltam rá: ha ősszel történik a kár, tavasszal megy ki a telekre vagy a gyümölcsösébe a tulajdonos, hogyan jelenti - máris határidőt mulasztott. Van a polgári törvénykönyvnek idevonatkozó rendelkezése, és az általános kártérítésre vonatkozó elévülési időket is figyelembe kell venni. Bírósági szakértőt kell igénybe venni a károkozásnál, nem pedig a jegyző által kirendelt kárszakértőt. Ezt úgy kell tudomásul venni, hogy a vadvédelmi bírsággal sem lehet teljes mértékben e törvény rendelkezéseit betartani, csak akkor, ha visszavonják a vadászati engedélyt. Ha nincs vadászati engedély, akkor példás büntetést szabnak ki. Nyilvánvalóan sok olyan javaslat van még a törvény előterjesztésében, amit úgy ítélek meg, hogy pontosítani szükséges. A zárórend elkezésekkel kapcsolatosan: '97. március 1. napjával lépne hatályba. Ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, megítélésem szerint ezt el lehet fogadni már az év végével, és nézzük meg, hogy a gyakorlatban mit hoz. Mindezekkel az észrevételekkel azonban m agam is úgy vagyok, mint a Független Kisgazdapárt frakciója: támogatni kell - akár módosító indítványokkal is - a jelen javaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kis Zoltán államtitkár úrnak.
