Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 12 (145. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
237 DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tényleg csak azért jelentkeztem szólá sra, mert nem szeretném, hogyha a felszólalásom Gellért Kis Gábor képviselő úr interpretációján keresztül rögzülne képviselőtársaim tudatában. Ugyanis én nem a törvénymódosítás ellen beszéltem - aki figyelte a fölszólalásomat, az nyilván emlékszik rá. Pont osan azt mondtam el, amit Gellért Kis Gábor is említett, hogy a jogalkalmazási zavarok tulajdonképpen adottságot jelentenek, és ezt az adottságot kell nekünk, törvényhozóknak kezelni, mert bármilyenek is legyenek a jogszabályok, ha egyszer nem alkalmazzák őket vagy ha nem következetesen alkalmazzák, a jogalkotónak kezdeni kell valamit a szituációval, s erre föl mondtam én, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja azt, hogy a jelenlegi szabályok pontosításra kerüljenek, korszerűsítésre kerüljenek, és ez ek által egyértelművé váljék a helyzet a jogalkalmazók számára. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Ház! Miniszter úron kívül más képviselőtársunk nem jelez felszólalási szándékot, így megadom a szót Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Nem kívánok élni most a vitazárás lehetőségével, hiszen majd a részletes vita, tehát a módosító indítványokról szóló részletes vita keretében erre lesz módom. Én nagyon bízom abban é s remélem, hogy nem kell külön bizonygatnom, hogy a kormány elképzeléseiben, szándékaiban semmi olyan motívum nincs, amely a politikai szabadságjogok közé tartozó egyesülési jognak bármilyen korlátozására vagy csorbítására irányulna. A mi dilemmánk elsősor ban az volt és most is az, hogy vajon az egyesülési jog alkotmányos gyakorlásába belefére az, ha valaki bűncselekmény céljára hoz létre - vagy alapít, vagy szervez, ahogy ez a tényállásban szerepel - társadalmi szervezetet vagy egyesületet; bűncselekmény, alapítás, szervezése, vezetése. Valóban van a dolognak, a szakasznak, illetve a mondatnak egy második fordulata is, amely az erre való felhívásra utal. E tekintetben mi készek vagyunk még egyszer átgondolni a törvény szövegét. De meggyőződésem, hogy ez ne m az egyesülési jog csorbítását jelenti. Ha összevetjük a törvényjavaslat szövegét az 1989 előtti Btk.ban rögzített hasonló tényállással, akkor egy óriási különbségre mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, ami minőségi különbség, és egyben egyértelmű bi zonyíték arra, hogy semmi olyan szándék nincsen, hogy visszacsempésszük a büntető törvénykönyvbe a '78. évi IV. törvényben már egyszer alkalmazott megoldást, amit éppen a megbeszélések, kerekasztaltárgyalások során formáltak át az egyesülési jog biztosítá sa érdekében. (18.00) Tudniillik, hogy itt bűncselekmény céljára kívánják létrehozni. Most a bűncselekmény céljára történő létrehozás nem szerepel az 1978ban elfogadott Btk.ban. Vannak olyanok a nyilvántartásbavétellel kapcsolatosan, hogy vagy megtagadt ák, vagy nem oszlatták fel - ilyenek szerepelnek benne mint fogalmi elemei a törvényi tényállásnak , de hogy bűncselekmény céljára szervez, alapít vagy hoz létre szervezetet, az nyilvánvalóan nem szerepel. Minőségileg nem összevethető két tényállásról van szó. Azt hiszem, hogy ez elég egyértelműen bizonyítja a szándékainkat. Még egyszer hangsúlyozom: kész a kormány arra, hogy a 4. § tartalma tekintetében újabb pontosításokat eszközöljünk - ami a kormányzati törekvést még világosabbá és még pontosabbá teszi . (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces viszontválaszra Kutrucz Katalint illeti a szó. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF) :
