Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - Személyi javaslat: - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
2337 helyezték. De akkor kérdezem: ebben a törvényben miért akarják újra visszacsempészni ugyanezt. Semmi szükség nincs rá! A kormány javaslatát két érvvel magyarázzák, de ezek véleményem szerint nem fogadhatók el. Az egyik érv az, hogy ha az illető személy ebben a beosztásban nem tarthatja meg a r endfokozatát, akkor hivatásos személyt ilyen beosztásba nem lehet kapni, mert a rendfokozat elvesztésével csökkenni fog a fizetése. Én a kérdést más oldalról vizsgálom, mivel a minisztériumokban mégiscsak köztisztviselőkről van szó. Úgy teszem fel a kérdés t: mennyivel végez felelősségteljesebb munkát a BMben, a Honvédelmi Minisztériumban a helyettes államtitkár, mint a Pénzügyminisztériumban, az Igazságügyi Minisztériumban és sorolhatnám tovább. Úgy hiszem, semmivel. Semmivel nem végez. A másik indoklás: h a rendfokozat nélkül kerül beosztásba, akkor annyira csökken a fizetése, hogy egy főosztályvezetőnek - már ahol rendfokozattal bíró főosztályvezetők teljesítenek szolgálatot - magasabb lesz a fizetése. Itt is felteszem a kérdést: ez vajon a rendfokozat hib ájae, vagy pedig egyszerűen egy illetményrendszernek a hibája. De megnyugtathatok mindenkit, hogy ezt lehet korrigálni, hiszen éppen ez a törvény adja meg a lehetőséget a miniszternek arra, hogy személyi illetményt állapítson meg az illető személynek. Ez azt jelenti, hogy ha a rendfokozata után nem kapja a fizetést, akkor még inkább lehet korrigálni azzal a törvényi előírással, hogy személyi illetményt állapít meg az illetékes miniszter. De még egyszer hangsúlyozom: véleményem szerint nem engedhető meg, ho gy rendfokozattal bíró személyek állami vezetői beosztásban dolgozzanak. Igaz, van egy probléma a szolgálati jogviszonynál. Elmondom önöknek, hogy Juhász képviselőtársam benyújtott egy módosító javaslatot, aminek az alapján nem veszik el a szolgálati jogvi szony. Nem vitatom, hogy a rendfokozattal bíró személyek között is akad olyan személy, aki felkészültségénél, tapasztalatánál, gyakorlatánál fogva alkalmas állami vezetői beosztásba. De még egyszer hangsúlyozom: ne rendfokozattal tegye ezt. Ezért javaslom önöknek, hogy az általam, illetve a Juhász képviselőtársam által beadott módosító javaslatot - amely kiegészíti az enyémet - fogadják el. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Figyelemmel arra, hogy több képviselőtársunk nem jelezte hozzászólá si szándékát, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a következő vitaszakaszt, amely az ajánlás 127. pontjától a 150. pontig terjed. Sebők János képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Aminek a z alapján módosító javaslatot nyújtottam be az 52. §hoz, az egy összetett dolog, de ennek a legfontosabb része az, hogy az előterjesztő továbbra is fenn akarja tartani azt, hogy hivatásos állománynak meghosszabbíthassa a felső korhatárát. Elmondom önöknek : én részt vettem a Magyar Honvédségnél több ilyen jellegű vitában, amikor a koncepció vitája volt, a döntő többség ott is tiltakozott az ellen, hogy felső korhatár után még bárki számára is túlszolgálatot engedélyezzenek. (18.50) Sőt, hozzátehetem, hogy a honvéd szakszervezet vezetőjével beszéltem: ő sem támogatja a felső korhatár emelését. Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, miről is van itt szó? Arról, hogy ha én a piramisban rendszeresen megszakítok egy folyamatot, akkor az azt jelenti, hogy a megszakít ás alatt lévő személyek, legyenek bármilyen jól felkészültek, jól képzettek, alkalmasak egy beosztásra, nem léphetnek be a beosztásba, mert egy személy további ideig betölti azt a beosztást. Azt jelenti tehát,
