Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 12 (145. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
232 Ugyancsak ilyen bűncselekmény a jelenleg hatál yos törvényben az egyesülési joggal való visszaélés, amelynek a tényállását ez a törvényjavaslat szeretné megváltoztatni. A jelenleg hatályos törvény szerint a bűncselekmény akkor valósul meg, ha a bíróság feloszlat egy társadalmi szervezetet, de a társada lmi szervezet tevékenységét ennek ellenére tovább folytatja, és személy szerint azt bünteti, aki egy ilyen szervezetnek a vezetésében részt vesz. Ez egy tipikus engedetlenségi tényállás. Itt arról van szó, hogy az ügyész bead egy keresetet, mert úgy ítéli meg, hogy a társadalmi szervezet működése ellentétes az egyesülési törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltakkal, a bíróság pedig hoz egy jogerős döntést. Aki ennek a döntésnek nem tesz eleget, azt meg lehet büntetni. Ez egy engedetlenség. Ezt a szöveget az e gyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény határozta meg. 1988ban - képviselőtársaim közül talán még többen visszaemlékeznek erre - elég nagy csatározások voltak az akkori ellenzék és az akkori kormánypárt - egyetlen kormánypárt - között, mert eredetile g már akkor is lényegesen szélesebben akarták meghatározni ezt a tényállást, valahogy úgy, ahogy ez a javaslat teszi meg. Ennek a javaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, semmi köze a rasszizmushoz, semmi köze a kisebbségvédelemhez; ez a tényállás egész egy szerűen nem való ide. Nem arról szól, nem azzal foglalkozik; ez egy olyan tényállás, amely lehetővé teszi azt, hogy a mindenkori kormány - ha úgy látja, ha úgy kívánja - visszaélhessen a hatalmával, hogy a mindenkori kormány - ha úgy gondolja - megfélemlít hessen különböző társadalmi szervezeteket, ne adj' isten, közöttük pártokat, de egyéb szervezeteket is. Ez egész egyszerűen arra szolgál, hogy a kormány - ha gusztusa van rá - megpróbálkozhasson beleavatkozni a civil szférába, megpróbálhassa fékezni annak a fejlődését. Ez a tényállás egy általános előkészületi tényállást fogalmaz meg, és különösen hibás az új 212/B §, amelyik azt mondja - engedjék meg, hogy felolvassam , hogy "társadalmi szervezeten olyan társadalmi szervezetet kell érteni, amelynek nyilvá ntartásba vételét megtagadták, amelyet a bíróság feloszlatott..." - eddig nincs probléma - ".., illetve amelynek a nyilvántartásba vételének megtagadására, illetve feloszlatására került volna sor, ha a nyilvántartásba vételt kérik, illetve a nyilvántartásb a vétele megtörténik". Itt egy teljesen más helyzet van! A jelenlegi tényállásban arról van szó, hogy van egy ügyészi kereset és van egy bírói döntés. Itt viszont se ügyészi kereset, se bírói döntés nincs; van viszont rendőrségi eljárásra lehetőség. És ugy e, a mindenkori rendőrségre a mindenkori kormány bizonyos mértékű befolyást tud gyakorolni. Én nagyon örülnék annak, ha tisztelt kormánypárti képviselőtársaim meghallgatnák az aggodalmaimat, és nem támogatnák a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését. Én ne m állítom azt, hogy a jelenlegi kormány vissza akar élni a hatalmával; de azt állítom, hogy a mindenkori kormány - ez, a következő, az utána következő , ha akar, akkor ennek a tényállásnak az alapján igenis megpróbálkozhat visszaélni a hatalmával. Ezért k érem, hogy támogassák majd azt a módosító indítványomat, amely ezeknek a rendelkezéseknek az elhagyására irányul; és nagyon szépen kérem a kormányt, hogy legalább annyira legyen belátó, mint amennyire 1988ban az akkori ellenzéki szervezeteknek és a Függet len Jogász Fórumnak a tiltakozására az akkori Némethkormány volt, amikor is lemondott arról, hogy egy ilyen jellegű kvázi politikai bűncselekményt fogalmazzon meg. Azt én el tudom fogadni, ha a kormány azt akarja, hogy a szervezett bűnözés ellen legyen eg y hatékonyabb fellépés, hogy bizonyos szervezeti formákat - közkeletű kifejezéssel élve: bűnbandákat, bűnszövetkezeteket - lehessen büntetni , akkor arra lehet csinálni egy tényállást! Csak nem itt, nem ebben a fejezetben, nem a kisebbség védelmére szolgá ló büntető javaslatok kapcsán; és akkor nem a felhívásokat kell büntetni, hanem meghatározott bűncselekmények elkövetésére létrejött szövetségeket. Erre a világon máshol is van példa, például a szomszédos Ausztriában is, de akkor könyörgöm, nevezzük nevén a bűnszövetkezetet, és ne nevezzük társadalmi szervezetnek!
