Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - Tóth István (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Ha egyenértékű a bizonyítvány az állami, önkormányzati és egyházi intézmények tekintetében, akkor 1996-ban miért nem kapnak fizetésemelést az ott tanító tanárok?" címmel - TÓTH ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
2293 Tisztelt Országgyűlés! Tóth István úr, az MDF képviselője, kérdést kívá n feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek. Képviselő urat illeti a szó. TÓTH ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem ez az első alkalom, hogy a Magyar Demokrata Fórum nevében az egyházi oktatási intézmény ek érdekében szót kell emelnünk. Különösen aktuális ez ma, hiszen elkészültek a költségvetések, amelyek az egyházi oktatási intézményeknél több száz milliós hiányt tartalmaznak. Az 1990. évi IV. törvény biztosítja a vallás gyakorlásának szabadságát, úgy en nek megfelelően a szülőknek joguk van egyházi intézményekben neveltetni gyermeküket. Az 1993ban elfogadott közoktatási törvény biztosítja a közoktatási megállapodás lehetőségét, azaz a normatíva feletti átlagos kiegészítő támogatást, amit egyrészt az önko rmányzatok, másrészt a központi költségvetés vállalhat át. Sajnálatos, hogy a kiegészítő támogatás nem veszi figyelembe az infláció mértékét és a költségek rohamos emelkedését. Ezért előfordult, hogy az egyházi oktatási intézményekben nem tudták kifizetni a 13. havi fizetést vagy máshol a közalkalmazotti Fkategóriának megfelelő kiegészítést. Az egyházi felsőoktatási intézményekben a képzés költségeinek egyharmadát vagy egynegyedét fedezi a költségvetés, miközben az ott szerzett tanári diploma egyenértékű a z állami egyetemen szerzett diplomával. A közvéleménykutatások viszont azt mutatják, hogy Magyarországon a lakosság 90 százaléka fontosnak ítéli az egyházi intézmények működését, és az összes oktatási intézménynek 20 százalékát ítéli egyházi fenntartásúna k. Ezért megdöbbentő, hogy a valóságban a közoktatási intézmények 2,4 százaléka, míg a felsőoktatási intézmények kevesebb mint 1 százaléka egyházi fenntartású, és ezek működését sem kívánja a Közoktatási Minisztérium megnyugtatóan támogatni. Kérdezem minis zter urat, hogy mit kíván tenni azért, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó pedagógusok, a közalkalmazottakkal egyenlő munkát végzők... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ... megkapják az 1996. februári 10 százalékos, majd szept emberi 5 százalékos béremelésüket, és miért nem vették figyelembe az ÉTmegállapodásoknál. Szándékos vagy véletlen volt ez a feledékenység? Tisztelettel várom válaszát, miniszter úr. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Magyar Bálint m iniszter úr válaszol. DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban nehéz kérdés a pedagógusok anyagi helyzete. Az önkormányzati fenntartású iskolákban is, ha mondjuk, a közalkalmazotti sza kszervezet elér egyfajta bérmegállapodást, még ott is a finanszírozási technikák miatt nehéz ennek a megállapodásnak 100 százalékban érvényt szerezni, hiszen a finanszírozási technika az önkormányzati fenntartáson keresztül részben tud érvényesülni. Az önk ormányzat mint fenntartó hozzájárul a saját iskoláinak a fenntartásához. Ami az egyházi iskolákat illeti: az egyházi iskolák megkapják ugyanazokat a normatívákat, amelyeket megkapnak az egyébként nem egyházi iskolák is, tehát semmilyen megkülönböztetés nem éri őket. A közoktatási megállapodás értelmében ezt kiegészíti még a költségvetés, és az egyházak az intézményeik fenntartására még külön támogatást is kapnak a költségvetéstől. Miután az egyházi iskolákban az intézmény fenntartója az egyház, ezért az int ézmény részéről ők azok, akik adott esetben még hozzájárulhatnak az iskoláik fenntartásához szükséges pótlólagos költségek előteremtéséhez. Megkülönböztetés ezen a területen nem érvényesül. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
